Az Európai Parlament képviselői most fogalmazzák meg álláspontjukat a reformról. A téma jelentéstevője, George Lyon (brit, liberális – képünkön) ma ismertette tervezetét az EP mezőgazdasági bizottságának ülésén. A téma jelentőségét jelzi, hogy a bizottsági ülés után az Európai Bizottság részéről maga az agrárbiztos, Dacian Ciolos is kifejtette elképzeléseit.

A biztos a reform prioritásaiként Európa élelmiszer önellátásának biztonságát, a mezőgazdaság versenyképességének növelését, a fenntarthatóságot, az élelmiszer feldolgozás fejlesztését, a zöld energiákat, a mezőgazdasági kutatásfejlesztést és innovációt, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelmet jelölte meg. Ezek eléréséhez – Európa sokszínűségét tekintetbe véve – uniformizált forgatókönyvek, megoldások nem alkalmazhatóak, a KAP-nak inkább a közösségi igények kereteit kell megtestesítenie. Az agrártámogatásokat meg kell magyaráznunk az adófizetők felé. Nagy eredményként említette, hogy a legfrissebb közvélemény kutatási eredmények szerint az európai polgároknak több mint, nyolcvan százaléka elismeri az európai mezőgazdaság fontosságát.

A gazdálkodóknak óriási a társadalmi felelőssége, hiszen a lakosságnak csupán az 5%-a műveli Európa földterületének 80%-át, és megfelelő környezeti állapotban tartja. A lakosság nagymértékben érintett a KAP reform kimenetelében, a társadalmi párbeszéd ezért elengedhetetlen. Éppen ezért április közepétől egy internetes oldal működik majd, ahol minden európai polgár kifejtheti véleményét, javaslatait a témában. 2010. július 19-20-án két napos konferencia keretében értékelik a beérkezett javaslatokat, valamint az Európai Parlament és az Európai Tanács állásfoglalását. Az Európai Bizottság ezek figyelembe vételével készíti el konkrét reform javaslatát az év végéig.

A vitában felszólalt Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának főtagja is. A képviselő egyetértett Dacian Ciolossal, miszerint az adófizetőket meg kell győzni. Tudatosítanunk kell bennük a mezőgazdaság által, a társadalom számára nyújtott „szolgáltatásokat, és az így előállított közjavak környezetvédelmi és szociális értékét”. Tabajdi hiányolta a meggyőzést szolgáló érvrendszer logikai egységét. „Közjónak minősül többek között a tiszta ivóvízkészlet, a biodiverzitás, a helyes talajállapot fenntartása, értékük, költségük a legtöbb esetben még nem számszerűsíthető. A döntéshozóknak ezért haladéktalanul lépéseket kell tenniük ezek beárazására, valamint a közjavak működő piacának megteremtésére” – emelte ki Tabajdi.

A képviselő többek között aggodalmát fejezte ki a tekintetben, hogy a Bizottság EU 2020-as stratégiájának első változatában meg sem említette a Közös Agrárpolitikát. Nagyon fontos a tagállamok pénzügyminisztereinek meggyőzése is a közösségi agrárköltségvetés fenntartásának indokairól. Tabajdi felhívta az agrárszakemberek, az európai parlamenti képviselők figyelmét, hogy az új KAP megfogalmazásakor azt mindenképpen kössék azt össze az EU 2020 stratégiájában megjelölt új uniós prioritásokkal, illetve az innovációt, a K+F-t előtérbe helyező politikai törekvésekkel.

Az új tagállamok részesedése az EU-s agrártámogatásokból, ezen belül is közvetlen kifizetésekből jóval elmarad a régi tagállamokéhoz képest. Az új tagállamoknak 2013-ig kellene felzárkózniuk, ez azonban nem fog megvalósulni. A képviselő azt kérdezte Dacian Ciolistól, hogy lesznek-e olyan speciális eszközök, amelyek az új tagállamok felzárkózását szolgálják. Az új tagállamok számára probléma, hogy 2011. május 1-től lejár a külföldiek földvásárlásának moratóriuma, ezért elengedhetetlenül fontos lenne annak 3 éves meghosszabbítása. Tabajdi rákérdezett, hogy mi indokolta az Európai Bizottság azon lépését, miszerint az Európai Bírósághoz fordult az Európai Tanács azon döntésének megsemmisítése érdekében, amelynek alapján bizonyos tagállamok, így Magyarország is állami eszközökkel támogathatná a földvásárlásokat. Dacian Ciolos válaszában ezt azzal indokolta, hogy az Európai Tanács döntése ellentétes a közösségi joggal, a versenyszabályokkal.