Az Európai Unió foglalkoztatási, szociális és társadalmi befogadásért felelős biztosa Brüsszelben ismertette az Eurobarometer legújabb felmérését, amely a szegénységgel kapcsolatos közvélekedést mérte fel. A magyar biztos kiemelte, hogy a felmérés szerint a szegénység súlyos probléma Európában, és a gazdasági és pénzügyi válság tovább súlyosbítja a helyzetet. Az EU-nak ezért erős üzenetet kell küldenie polgárainak, jelezve, hogy Európának az eddiginél igazságosabbnak és befogadóbbnak kell lennie. Ezt szolgálja az Európa 2020 stratégia is, amelynek egyik legfontosabb eleme éppen a szegénység mérséklése. A felmérés tanúsága szerint a régi és új tagállamok polgárai között nincs lényegi különbség a szegénység megítélésével kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy országukban az elmúlt években növekedett-e a szegénység, a legtöbben Görögországban (94 százalék) és Franciaországban (90 százalék) válaszolták igennel, míg Magyarországon 84 százalékkal. Nagyok a regionális különbségek is: Belgium francia ajkú vidékein háromszor annyian panaszkodnak a szegénység növekedésére, mint a flamand Antwerpenben. A görögök 58 százaléka számára jelent napi küzdelmet a háztartási számlák kifizetése, a magyarok esetében ez 33 százalék míg Hollandiáéban vagy Dániában csak a lakosság négy százaléka panaszkodik erről. Saját háztartásuk jövőjét illetően a románok a legpesszimistábbak, a magyarok „csak” a hatodikak a borúlátásban. A majdani nyugdíjukat illetően az európaiak 73 százaléka aggódik – úgy érzik, vagy kevesebb nyugdíjat kapnak, vagy tovább kell dolgozniuk a jelenlegi rendszerben várhatónál. Andor László kiemelte, hogy az Európa 2020 stratégia elfogadásával a 27 tagállam elkötelezte magát a szegénység mérséklésére és tíz év alatt legalább húsz millió európai polgárt kell a szegénységi küszöb fölé emelni.