A módosítás betiltaná a dohánytermékek előállításához használt összetevőket, amely a hagyományos Burley dohányfajta termelését is érintené – mondta Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) elnöke. A szakember szerint hasonló álláspontot képvisel Olaszország, Szlovákia és Csehország is. Az Európai Dohánykutatási és Fejlesztési Szakmai Szervezet (AERET) konferenciája keretében tartott tájékoztatón Bényei Illés elmondta: hazánkban 10 ezer család, az Európai Unióban 70 ezer dohánytermelő megélhetése kerül veszélybe, ha elfogadják a kertegyezmény módosítását. A magyar kormány, csakúgy, mint a dohánytermesztők ugyanakkor egyetért azzal, hogy minden más adalékot – amely toxikus lehet, vagy a dohányzásra rászokást segíti – tiltsanak be – tette hozzá Bényei Illés. Megjegyezte: ha a jelenlegi tervezet hatályba lép, Magyarországon megszűnne az 1800 hektáron termesztett Burley dohány termelése, amely a leghátrányosabb területeken, főként Szabolcs-Szatmár megyében ad munkát. Magyarországon 25 ezer ember kerül kapcsolatba a dohánytermeléssel állandó, illetve időszaki alkalmi munkásként. A termelésben dolgozók 93 százalékának nincs szakképzettsége, a foglalkoztatottak 70 százaléka nő, 50 százalékuk pedig roma származású – mondta Bényei Illés. Adatai szerint Magyarországon 5.800 hektáron termelnek dohányt, 4000 hektáron Virginiát és 1800 hektáron Burley-t, amelynél az adalékanyagok fontosak. Ahhoz, hogy a magyar termelők csak Virginiára álljanak át, 15 millió forintba kerülő szárítókat kellene vásárolniuk, de erre nincs pénzük. A dohány termőterülete pedig olyan gyenge adottságú, hogy más mezőgazdasági kultúra eredményesen nem termelhető meg rajta. Mind Bényei Illés, mind António Abrunhosa, a Nemzetközi Dohánytermelők Szövetségének (ITGA) a vezérigazgatója úgy vélekedett: a tervezett intézkedésnek nem lenne semmilyen egészségügyi hatása. A dohánytermesztés összességében nem csökkenne, csak néhány, a világban millióknak megélhetést biztosító dohányfajta termelése szűnne meg – mutatott rá António Abrunhosa. Ismertette: szövetségük 26 ország termelőit képviseli, s ezek az országok adják a világ dohánytermelésének 90 százalékát. Az ágazathoz mintegy 50 millió termelő kapcsolódik. A dohányágazat egy hektárra vetítve a legtöbb embert dolgoztatja a mezőgazdaságban, csaknem kétszer annyit, mint a második legtöbbet foglalkoztató. A dohány bekerülési költségének a felét ráadásul a munkabérekre fordítják – hangoztatta az ITGA vezérigazgatója. Megítélése szerint, ha változatlan formában hagyja jóvá novemberben a WHO a tervezetet, megnő a csempészett és ellenőrizetlen minőségű dohánytermékek forgalma a világon. Bényei Illés megjegyezte: az Európai Uniónak még nincs közös álláspontja a kérdésben, az egyeztetések munkabizottságokban már megkezdődtek. A WHO javaslatairól egyelőre vita folyik, döntés novemberben Uruguayban várható.