Tabajdi kifejtette: az Unió lakosságának 60 százaléka vidéki térségekben él, ahol a mezőgazdaság kulcsszerepet játszik a foglalkoztatásban és a társadalmi életben is. Ezért elengedhetetlen, hogy az európai politikák minden mezőgazdasági térséget és az Európai Unió egészét átfogják a versenyképesség fokozása érdekében. A Közös Agrárpolitika (KAP) mélyreható reformja során törekednünk kell arra, hogy a támogatások szétosztása kapcsán a jelenleginél nagyobb egyensúly érvényesüljön. A helyi piacokra termelő kisgazdaságok helyzete a válság során tovább romlott a régi- és új tagállamokban egyaránt, így a közösségi támogatások koncentrálásával kell őket segíteni. A KAP reformjáról szóló Gembloux-i Felhívást a Magyar Agrárakadémia, valamint a belga és francia testvérintézményei fogalmazták meg és a mai napon átadták Dacian Ciolosnak, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosának. Az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője kiemelte, harmóniát kell teremtenünk a globális piacra termelő nagyüzemi termelés, a regionális piacokra termelő minőségi készítményeket előállító mezőgazdasági tevékenység, és a kistermelőkből álló helyi piacra termelő szint között. Tabajdi rámutatott, hogy „a legaggasztóbb problémák a kistermelői szektorban jelentkeznek, amelyet a globális pénzügyi válság még inkább felerősített. Így a fogyasztói szokások megváltoztatásával és a közösségi források átcsoportosításával kell segítenünk a helyi piacra termelő kisgazdákat. A megreformált agrárpolitikának biztosítania kell a mezőgazdasági jövedelmek igazságosabb elosztását az európai, a regionális és helyi szinteken is”. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság főtagja hangsúlyozta: „a kisbirtok támogatása kulcskérdés a közös európai agráriumban, azonban ez nem mehet a nagybirtokok kárára, mivel globális versenyképességünket is szem előtt kell tartanunk. A magyar kormánynak erre a szempontra is figyelemmel kell kialakítania álláspontját a KAP jövőjéről. Tabajdi Csaba elmondta, hogy az új fenntartható mezőgazdasági termelés számtalan lehetőséget ad az európai gazdáknak, azonban ehhez szükséges a támogatási és szabályozási rendszer átalakítása. Kiemelten fontos, hogy a mezőgazdasági termelés zöld innovációra és környezetbarát technológiákra épüljön, összhangban az EU 2020-as stratégiájával. Nem csak új Uniós pénzügyi alapok felállítására van szükség, hanem új módszerek és fejlődési modell kidolgozására is.