„Idén a második negyedévben meredeken estek az árupiaci árak, majd júliusban megindultak fölfelé. Augusztus elején a búza 70 százalékkal többe került, mint június végén. Kisebb ütemben más árupiaci árak is emelkedtek, a rézé például 16 százalékkal. A kockázatkereső kedv visszatérése részben megmagyarázza a fejleményeket ebben az időszakban, ám az árupiacok késve követték az általános tőkepiaci irányzatot, ami arra vall, hogy a kereslet-kínálati alapok szintén szerepet játszottak, tekintettel a kínai gazdasági növekedést érő kétségekre” – írták az elemzők. „A búza emelkedő ára alapvetően a keresleti-kínálati viszonyokat tükrözte, főleg az Oroszországban és más nagy termelőknél tapasztalt időjárási problémák miatt. Júliusban a gyengébb dollár is támogatta az árupiaci árakat(…) Sokan attól tartottak, hogy visszatér a 2007-es és 2008-as élelmiszerár-spirál – amikor az élelmiszerárak világszinten átlagosan 30-30 százalékkal emelkedtek mindkét évben – és vele a világszinten gyorsabb infláció. Úgy véljük, ezek az aggodalmak túlzottak, részint mert a búza világpiacán az alapok eddig komolyan nem sérültek, részint mert a világgazdasági kilátások viszonylag gyengék (…) Sőt, úgy látjuk, hogy a világgazdasági körülmények nehezednek: az Egyesült Államok és az EU gazdasága gyengül a második félévben, és Kínában jövőre a GDP-növekedés 8,3 százalékosra lassul az idei 9,9 százalékról. Ez majd lefújja a habot az árupiaci árakról, kivéve azokat a ritka eseteket, amikor az ellátási nehézségek tényleges hiányt okoznak.”

„A búza piaca éppen ilyen piac, ahol az alapok utalnak bizonyos mértékig magasabb árakra. Ám sok tényezőt kell megfontolni. Igaz, hogy bizonytalanabb a kínálat a súlyos aszály miatt Oroszországban és a többi fekete-tengeri termelőnél, főleg Ukrajnában és Kazahsztánban. Ez utóbbiak ugyan viszonylag kis búzatermelők, de jelentős exportőrök, főleg a Közel-Keletre és Észak-Afrikába, Oroszország pedig a legolcsóbb exportőr világszinten. Ezért a gyenge termésük aránytalanul nagy hatással van a nemzetközi árakra. A kínálatot érő aggodalmakat növelte a nagy esőzés is Kanadában és a szárazság Ausztrália nyugati részén” – tették hozzá az elemzők. Így folytatják: „E fejlemények nyomán módosítottuk előrejelzéseinket. Úgy véljük, Oroszország búzatermése 22 százalékkal csökken az idén, Kanadáé pedig 23 százalékkal marad el a tavalytól. A nagy exportőrök közül csak a déli félteke országaiban – Argentínában, és kisebb mértékben Ausztráliában – várható a tavalyinál nagyobb termés. Végeredményben arra számítunk, hogy a világ búzatermése az idén így 4,2 százalékkal kisebb lesz a tavalyinál.”

 ”Más oldalról viszont nem szabad megfeledkezni a korábbi két évről. Ebben az összefüggésben az idei búzatermés még mindig nagyságra a harmadik lesz történelmi távlatban, az előző két év rekord betakarításai után. Tavaly a világ búzatartalékai minden idők rekordjára nőttek, a becsült mennyiség 111 napi világfogyasztásra elegendő, a 2006-os 73 nap helyett. A becslésben vannak bizonytalanságok, így például Kína tartaléka államtitok, és egyes jelentések szerint az indiai tartalék minősége nem jó. Meglehet, a világtartalék kevésbé bőséges a becsültnél, de a kínai tartalékok nem kerülnek nemzetközi forgalomba, így kevés a hatásuk a világpiaci árakra. Ugyanakkor a nagy amerikai, európai és ausztráliai átmenő tartalékok arra vallanak, hogy a kisebb fekete-tengeri export okozta rést könnyen be lehet tömni rövid távon. Noha a világ legnagyobb búzaexportőre, az Egyesült Államok kivitele az idén minden bizonnyal nő, mégis 23 éves rekordra dagad ott a búzatartalék ebben az évben. Ily módon az ellátási helyzet viszonylag jónak ígérkezik jövőre. Lehet, hogy a mostani időjárási gondok a hamarosan elvetendő téli búzának is ártani fognak Oroszországban, azonban a jelenlegi, magas világpiaci árak több búza vetésére ösztönzik a termelőket szerte a világon. Ezért arra számítunk, hogy jövőre a világtermelés közel 3 százalékkal nő búzából, ami önmagában is több mint elég a várhatóan csak 2,1 százalékkal növekvő világfogyasztás kielégítésére” – írták az EIU elemzői.