„A gazdák már szedik a friss, illatos, nagyobb savgerincű, alacsonyabb alkoholtartalmú borokat adó fehérszőlőfajtákat, amelyeket az első rozéborok alapját jelentő kék medoc követ” – mondta el Nagy Gergely, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára. Hozzátette: a rendkívül kedvelt villányi portugieser szüretére szeptember elejétől kerül sor. A 2650 hektár területű borvidéken mintegy másfélezren foglalkoznak szőlőtermesztéssel, pincéikből 80 százalékban vörös-, 20 százalékban fehérborok kerülnek a fogyasztók asztalára, s úgy tűnik, az idei termésből jó minőségű nedűk készülhetnek. Nagy Gergely szerint az elmúlt években több kiemelkedő évjárat is volt, s ha az idei nem is lesz az, szép napos ősz esetén főként a későn érő fajtákból számos csúcsbor is születhet.

A szakember utalt rá: a jégesők csak a borvidék mintegy 5 százalékában okoztak károkat, az igazi problémát a sok tavaszi és nyári eső jelentette, amely kedvezett a különböző gombás fertőzések kialakulásának és terjedésének. „Amíg a gazdák egy átlagos szezonban 10-14 naponta, addig idén előfordult, hogy 6-8 naponta permeteztek a szőlő védelmében. Aki ezt csak egy-két napra is elhalasztotta, már elkésett” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy a fertőzések elsősorban a merlot és a portugieser ültetvényekben okoztak károkat. Nagy Gergely a fogyasztók igényeivel kapcsolatban elmondta, hogy egyre többen kedvelik az elsődleges fajtajelleget hordozó gyümölcsös, könnyed borokat, ugyanakkor erős a piaca a testesebb, tölgyfahordóban érlelt vörösboroknak is. „Ez arra sarkallja a termelőket, hogy a borkedvelők ízléseinek megfelelően ugyanabból a szőlőfajtából többféle bort is tudjanak készíteni. Ehhez a megfelelő növényvédelem mellett fontos a szüret időpontjának helyes kiválasztása és a terméscsökkentés is” – mondta a hegyközségi tanács titkára.