Ezt jelentette be a találkozót elnöklő belga Sabine Laruelle (képünkön). A miniszterek azt az európai bizottsági javaslatot vitatták, amely kezdeményezte, hogy az uniós tagállamok a jövőben szabadon dönthessenek arról: teljes területükön vagy egyes övezeteikben engedélyezik, korlátozzák, vagy megtiltják a géntechnológiával módosított (GM) növények termesztését. A találkozó előtti nyilatkozatokból kiderült, több delegáció már általánosságban sem ért egyet a bizottság előterjesztésével. Az olasz és a francia miniszter, Giancarlo Galan és Bruno Le Maire például egyöntetűen azt hangoztatta, hogy a közös uniós mezőgazdasági politika alapelvének mond ellent, ha korábban közösségi hatáskörbe utalt döntéseket nemzeti illetékességbe terelnek vissza. Ugyancsak egyértelmű nemet mondott a német delegációt vezető Robert Kloos. Spanyolország és számos más tagállam szintén élesen bírálta a javaslatot. Helyszíni források szerint a bizottság számára egyértelmű támogatást csak az osztrák, a holland és a magyar delegáció jelzett. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett arra, hogy a bizottság más tagállamok mellett Magyarország kezdeményezésére készítette javaslatát. Elmondta: hazánk továbbra is arra törekszik, hogy mentes maradjon ezektől a termékektől. A magyar álláspontot ismertetve hozzátette: a jelenlegi javaslathoz képest jó lenne, ha környezetvédelmi-természetvédelmi szempontokra hivatkozva is lehetne tilalmat fenntartani. Rámutatott, hogy az Európai Bizottság javaslata megnyitná a lehetőséget a tagállamok előtt a nemzeti tilalomra, de csak kevés indokot fogad el annak igazolására. A testület ugyanakkor most jelezte, hogy a következő hónapokban pontosítja, kiegészíti javaslatát a most elhangzott vélemények alapján. John Dalli, a témáért felelős biztos megismételte, hogy az uniós végrehajtó szerv a javaslatot kiegyensúlyozottnak tartja, és olyannak, amely leginkább megfelel minden érintett érdekeinek. A jelenlegi rendszer nem működik – emlékeztetett. Jelenleg az EU-ban elméletileg uniós szinten engedélyezett a génkezelt növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják meg. Több tagállam azonban, köztük Magyarország is, elsősorban tudományos aggodalmak miatt heves ellenzője az ilyen termékeknek, így az említett lehetőséggel élve nemzeti tilalmi záradékokat tart érvényben. A témában egyébként nem a mezőgazdasági, hanem a környezetvédelmi miniszterek mondják majd ki a döntő szót. Ők legközelebb október közepén találkoznak Luxembourgban, és ülésükön szintén napirendre kerül Dalliék javaslata. Korábbi sajtóértesülések szerint azonban a környezetvédelmi tárcák több tagországban az agrárfelelősöknél merevebben elutasítják a javaslatot. Laruelle szerint még több hónapos uniós vita várható a témáról. Fazekas Sándor azt mondta, hogy a jogalkotási kompromisszum kialakítása a jövő év első felében esedékes magyar soros EU-elnökség feladata lesz. Hangoztatta, hogy világszerte és az EU-ban is érzékeny és vitatott témáról van szó. Az unión belül egyes tagországok nagyobb kockázatot látnak a génkezelt termékek alkalmazásában, mint mások, több tagállamban pedig elsősorban a versenyképesség oldaláról közelítik meg a kérdést. Tárgyaltak a miniszterek a javaslat egy másik vonatkozásáról is, nevezetesen arról, hogy összhangban van-e az a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, hiszen a genfi testülethez már eddig is érkeztek panaszok az EU korlátozó gyakorlatára. Dalli szerint erre a kérdésre egyértelműen igen a válasz, több felszólaló azonban e téren is kételyét fejezte ki.