Az illető arra hivatkozott, hogy kaptárakat igen, de a méheket nem lehet azonosítani és azokat ő telepítetteAz ország minden részéből érkezett, károsult méhészek petíciót fogadtak el, melyben a rendőrség és a Vidékfejlesztési Minisztérium segítségét kérik a szerintük már szervezetten folyó méhlopások ellen. „A rendőrség hozzon létre egy speciális, méhlopásokra szakosodott, 3-5 fős, országos akciócsoportot, a büntető törvénykönyvben szerepeljen a méhlopás büntethetősége, a bíróságok vegyék igénybe a méhészeti szakértőket és tegyék kötelezővé a kaptárak és a keretek jelölését” foglalta össze kéréseiket Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, aki bejelentette, hogy a szervezet alapot hoz létre a méhlopások felderítését segítő rendőrök megjutalmazására. Az elnök elmondta, az Európai Unió méztermelésének tíz százalékát Magyarországon állítják elő, nyugatabbra a méhlopás ismeretlen jelenség. Magyarországon 50-60 kaptárt tulajdonítanak el egyszerre, ezzel milliós kárt okoznak és tönkreteszik a méhészek megélhetését. A per azért indult, mert a környei méhészek telephelyüktől 200 kilométernyire megtalálták a tőlük elvitt 60 családot. A kaptárakra égetett jellel bizonyítani tudták tulajdonukat, ezért azokat rendőrségi engedéllyel hazahozhatták. A helyszínen még 100 ismeretlen eredetű kaptárt találtak, a fotók alapján többen ráismertek tulajdonukra, de mire odaértek, a telket kiürítették. Az ingatlan tulajdonosa ellen nem indult eljárás, sőt ő perelte vissza a meglopott környei méhészeket, arra hivatkozva, hogy a kaptárakat lehet azonosítani, de a méheket nem. Mivel állítása szerint azokat ő telepítette a kaptárba, még egy év elmaradt hasznát is követeli – mondta el a Méhészeti Egyesület elnöke. Bross Péter hozzátette, a szakma felhígult, egyre többen akarnak megélni a méhészetből, nagy a kereslet a méhcsaládokra és szervezett formában lopják a kaptárakat. A becsületes méztermelők védelme érdekében kötelező kellene tenni a kaptárak és a keretek jelölését, az állatállománynál bevált módon.