A nyitó eseményt Budapesten, a Benczúr Hotelben tartották, ahol a helyi termékek kulcsszerepét tárgyaló felszólalások hangzottak el a különböző szakterületeket képviselő előadóktól. Köszöntőjében Dr. Eperjesi Tamás, a VM VKSZI Vidékfejlesztési, Szaktanácsadási igazgatója hívta fel a figyelmet arra, hogy az MNVH szervezésében útjára induló Magyar Vidékakadémia második sorozata is folytatódik vidéki helyszíneken – az elsőhöz hasonlóan. Eperjesi Tamás reményét fejezte ki a tekintetben, hogy ezúttal is hasznos lesz a közös tanácskozás. A helyi gazdaság élénkítéséről, a helyi termékek piacra jutásáról és a vidéken élőknek például szolgáló jó gyakorlatokról jövőre Kaposváron, Hévízen, Mórahalmon és Tokajban lesz lehetősége az érintetteknek értekezni. A helyi élelmiszerek meghatározó szerepének hangsúlyozásával kezdte Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára beszédét. Elmondta, most kell cselekedni, amíg a vidéken élőkben még él a remény és a bizakodás. Fontos, hogy a vállalkozások perspektívát lássanak az élelmiszerek előállításában és értékesítésében, továbbá hogy feldolgozásuk szintjében előrelépés következzen be. Kardeván Endre szerint a kormányzat mindent megtesz azért, hogy a helyi élelmiszerek is megfelelően ellenőrzött, megbízható termékekké váljanak, ugyanakkor hagyományos mivoltukat megőrizhessék. A folytatásban Dr. G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem docense beszélt a helyi termékek előállításának, értékesítésének és népszerűsítésének kistérségi koordinációjáról. Felhívta a figyelmet a helyi termékek kulcsszerepére az értékváltási folyamatban: a helyi termékek jellemzői illeszkednek a környezettudatos, szolidaritásra épülő gondolkodás igényeihez. A kistérségi koordináció feladata a helyi termékértékesítésben a fogyasztói szemlélet formálása is – ez gazdasági érdek, hiszen keresletet generál. Dr. G. Fekete Éva részletesen ismertette a piacok kiválasztásának szempontjait, az értékesítésben segítő eszközök minőségi és színvonallal kapcsolatos jellemzőit és a szükséges erőforrások jelentőségét is. A meghívott előadók közül Polereczki Zsolt, a Kaposvári Egyetem tanársegédje a helyi termékek értékesítésének marketing jellemzőivel, Dr. Erdős Zoltán, a Hagyományos Termék Kerekasztal elnöke a Terra Madre – Magyarországgal és a nemzetközi Slow Food mozgalommal ismertette meg a hallgatóságot. A rendezvény második felében a gyakorlati példák bemutatása kapta a főszerepet. Az előadók közül Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja például a kistermelői jogszabályok gyakorlati alkalmazhatóságának előrelépéseiről és továbbra is fennálló problémáiról beszélt. A programot Muhari Zoltán (képünkön) panyolai polgármester zárta „Adj egy méter esélyt” kezdeményezésének ismertetésével. Elmondása szerint évek óta a polgármesteri hivatal honlapjához kapcsolódva értékesítik a helyi termelők portékáit, ezzel juttatva őket bevételhez. A legújabb segítő indítványa az „Adj egy méter esélyt” helypiaci mozgalom. Ennek lényege az egy méter hosszú polc kihelyezése és megkülönböztetése a helyi üzletekben, amelyen kizárólag a helyi termékek kapnak helyet. Ezáltal a turisták és átutazók is megismerhetik a település jellegzetes élelmiszereit további beruházás és egyéb költségek nélkül. Muhari Zoltán nem állítja, hogy rövid lesz a helyi termékek térnyerésének folyamata, mégis mindenkit arra biztat, hogy kövesse az egyméteres mozgalmat. Előadása végén arra kérte a hallgatóságot, ne feledjék el, milyen mértékben erősíti az emberi tartást a vidéken élőkben, ha valaki falun olyat csinál, amit a városban nem tudnak. A rendezvény időtartama alatt nem csak szellemi, hanem gasztronómiai élményekkel is gazdagodhattak az érdeklődők: a Magyar Ízek Háza prezentált különleges és sokszínű kóstolót a Magyar Vidékakadémia helyi termékekről szóló konferenciáján.

A Magyar Vidékakadémia második sorozatának vidéki időpontjai és helyszínei:

2011. április 21., Kaposvár
2011. május 5., Hévíz
2011. május 19., Mórahalom
2011. június 2., Tokaj