Az ilyen társaságok számára fontos lehet, hogy megfelelő társasági szolgáltatásokhoz juthassanak Magyarországon, de a hiányos, illetve az európai uniós szabályoktól eltérő magyar jogszabályok jogbizonytalanságot jelenthetnek Szűcs Bálint (képünkön), az RSM DTM Hungary tanácsadó cég partnere szerint. Szűcs Bálint ügyvéd elmondta: a székhelyszolgáltatás a gyakorlatban olyan adminisztrációs tevékenység, amellyel a szolgáltatást nyújtója teljesíti az igénybe vevő cég székhelyéhez fűzött jogszabályi követelményeket. Ezek közé tartozik a hivatalos, illetve üzleti iratok átvétele, őrzése, illetve más, székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése. A székhelyszolgáltatás helyétől egészen más helyen lehet a központi ügyintézés, a vállalat vezetésének a helye, ez esetben ugyanakkor ezt a helyet is fel kell tüntetni a cégnyilvántartásban – fűzte hozzá. A magyar cégtörvény nevesíti a székhelyszolgáltatást, és ennek végzésére az ügyvédeket jogosítja fel. A szolgáltatást az ügyvédekre vonatkozó szabályok szerint a cég létesítő okiratát készítő ügyvéd biztosíthatja külön szerződés keretében. Az adózás rendje ügyvédi székhelyszolgáltatás esetére speciális adatszolgáltatási kötelezettséget is előír. Nincs azonban tilalom és szabályozás arra az esetre, ha nem ügyvéd, hanem cég végzi a székhelyszolgáltatást. Így nincsenek különös adóeljárási kötelezettségek előírva ilyen cég számára, és nem feltétel a pénzmosás megelőzésére vonatkozó szabályok betartása sem. Szűcs Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a székhely biztosítása az úgynevezett társasági szolgáltatások körébe tartozik, amelyek az európai uniós pénzmosás elleni irányelv hatálya alá esnek. A pénzmosás megelőzéséről szóló magyar törvényben viszont nem szerepel a székhelyszolgáltatás, illetve a társasági szolgáltatások. A szabályozatlanság ezért a székhelyszolgáltatás kapcsán jogbizonytalanságot okoz.