A búza átlagos vetésterülete korábban 1,1 millió hektár volt Magyarországon, de jelenleg csupán 900 ezer hektár – mondta a szakember a debreceni agrárcentrumban, a Jövedelmező búza- és repcetermesztés című konferencián. Lakatos Zoltán, aki a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója is, a tanácskozáson optimistának nevezte az idei évre szóló 4,1 millió tonnás hazai búzatermésre vonatkozó prognózist. A szakember tájékoztatása szerint ebben az évben 670 millió tonnás búzatermést várnak a világon, ami 22 millió tonnával több, mint tavaly. Az Európai Unió tagországaiban 134 millió tonna búza teremhet, ez 5,5-5,6 millió tonnával haladja meg a múlt évi termést. Az idén 40-60 ezer forintos tonnánkénti búza felvásárlási árra számít Lakatos Zoltán. Tavaly, amikor rendkívül rossz volt a termés, a felvásárlási ár meghaladta a 80 ezer forintot. Lakatos Zoltán cégükkel kapcsolatban elmondta: az idén várhatóan 110-120 ezer tonna búzát vásárolnak fel, két korszerű malmukban naponta 400 tonna búzából őrölnek lisztet. Birkás Márta egyetemi tanár, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezetője a talajművelés fontosságára hívta fel a gazdák figyelmét. A professzor „a talajok fekete évének” nevezte a tavalyi esztendőt, amikor árvíz, belvíz, talajvíz, jégverés okozott károkat. A károk mérséklése érdekében tanulni és tanítani kell a korszerű talajművelést – szorgalmazta Birkás Márta. A tanácskozáson mind Kátai János debreceni agráregyetemi dékán, mind Pepó Péter intézetigazgató egyetemi tanár felhívta a figyelmet, hogy egyre kevesebb fiatal választja a klasszikus mezőgazdasági szakokat élethivatásul. Pepó Péter egyenesen úgy fogalmazott, hogy végveszélybe került az agrár-felsőoktatás Magyarországon. Kifogásolta, hogy a kormány vidékfejlesztési programjában nem jelenik meg a mezőgazdaság, holott a vidékfejlesztésnek ez az alapja. „Lassan szégyellni kell, hogy a mezőgazdaságban dolgozunk” – fakadt ki a professzor, aki az agrártársadalom megosztottságának felszámolására szólította fel az ágazat dolgozóit.