Azok a beruházások, amelyek a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználását, az energifogyasztás mérséklését, a széndioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szolgálják a gazdasági előnyök mellett jelentős társadalmi hasznot hoznak. Magyarország érdeke, hogy ezeket az erőfeszítéseket az európai tagállamok egymással koordinálva, egymást erősítve végezzék, és egységesen lépjenek fel az ENSZ keretében harmadik országokkal folytatott klímapolitikai tárgyalásokon.

A Florenz jelentés

A Florenz jelentés még a tavaly decemberben elfogadott energia- és klímacsomagnál is ambíciózusabb célkitűzéseket fogalmaz meg. A jelentés javasolja, hogy 2020-ra ne 20 százalékkal, hanem 25-40 százalékkal, 2050-re pedig 80 százalékkal fogják vissza az európai tagállamok és az iparosodott országok szén-dioxid kibocsátásukat. Tabajdi ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a környezeti célkitűzések során figyelemmel kell lenni az uniós tagállamok gazdasági és szociális teljesítőképességére is. Csak olyan célkitűzést szabad vállanunk, amelyet teljesíteni tudunk, figyelemmel a gazdasági válság hatásaira is. Az MSZP EP delegáció vezetője úgy értékelte, hogy az energia- és klímacsomag tavaly decemberi elfogadásával az Európai Unió az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élharcosává vált.

Európai vállalás

Európa vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti a széndioxid kibocsátást, 20 százalékra emeli a megújulók arányát a teljes energiatermelésen belül és 20 százalékos energiahatékonyság-javulást ér el. A célkitűzések csak társadalmi összefogással teljesíthetőek, ehhez nem elegendő a kormányzati cselekvés, fokozatos társadalmi szemléletváltásra van szükség. A Florenz jelentésben tett konkrét cselekvési javaslatok, például a nulla energia felhasználású, úgynevezett „passzív házak” építésének támogatása, a megújuló források kutatására létesítendő európai alap, az energiahálózatok európai szintű összekapcsolása, és az uniós polgárok, különösen a gyermekek tájékoztatása, mind ezt a társadalmi szemléletváltást segítik elő.

Kiváló magyar lehetőségek

Emellett arra kell törekednünk, hogy a XXI. században is megőrizzük Európa technológiai előnyét környezetvédelmi fejlesztések terén és ezt gazdasági-, társadalmi előnnyé formáljuk. Magyarországnak kiváló mezőgazdasági adottságaira támaszkodva komoly lehetőségek nyílhatnak a biomasszából történő energia-előállításra, vagy a növényi- és állati eredetű melléktermékek –egyébként hasznosításra alkalmatlan hulladékok- biogázként való felhasználására. Tabajdi Csaba biogázról szóló, tavaly elfogadott EP jelentése számos konkrét és előremutató javaslatot tartalmazott a megújuló energiaforrások vonatkozásában.

Kapcsolódó hírek:
►Harangozó Gábor a zöld fejlesztések mellett ►Szigorítana éghajlatvédelemben az Európai Parlament