Fazekas Sándor helyi gazdákkal találkozott Siófokon

A miniszter közel kétszáz Siófok környéki agrárgazdálkodó előtt beszélt arról, hogy egy gazdasági háborúban, világméretű spekulációk közepette kell most helytállni, de a válságnak vannak pozitív jelenségei is.Magyarországnak piacot és egyfajta kiutat jelenthet a válságból a betörés azokra a keleti piacokra, ahol jelenleg népességnövekedés és pénzfelhalmozódás tapasztalható. Az elmúlt másfél évre visszatekintve felsorolta a nemzeti vidékstratégia mentén meghozott intézkedéseket. Kiemelte a helyi értékesítés lehetőségét, amelyben cél a nyugati országok arányainak elérése, ahol a piac 8-20 százalékát uralja ez a fajta kereskedelem. Szólt a fokozott élelmiszerbiztonsági intézkedésekről, és az uniós támogatások kifizetésének felgyorsulásáról. Az eredmények között említette, hogy a mezőgazdaság teljesítménye az elmúlt két évben nőtt, megkezdődött a korábban elvesztett keleti piacok visszahódítása, és hogy a magyar fogyasztók elkezdték keresni és becsülni a magyar termékeket. Beszélt arról, hogy folyamatban van az állami földek hasznosítása, amelyben cél, hogy a helyben lakó, állattartó gazdák jussanak területekhez. A 65 ezer hektárnyi nemzeti földalaphoz tartozó területek mellett a nemzeti parkok területinek hasznosítása is megkezdődött. A jövőbeni feladatokról szólva beszámolt a kiemelt magyar termékek védelmével kapcsolatos, napirenden lévő parlamenti törvényalkotásról, a kistermelők és őstermelők által betartandó szabályok egyszerűsítéséről, a fajtanemesítés rendbetételéről és a földtörvény előkészítéséről. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, közeledik a földpiac megnyitása, amikor meg kell védeni a valódi gazdákat a spekulánsoktól. Ez „magyar furfanggal megoldható” – fogalmazott, példaként hozva fel, hogy bár látszólag a nyugati földpiac is nyitott, az ottani „jogszabálydzsungelben” nehéz külföldieknek, illetve spekulánsoknak földhöz jutniuk. A gazdák egyebek között a szállítási, piacra jutási nehézségekről, az állattartás nem megfelelő jövedelmezőségéről, a falugazdák túlzott adminisztrációs terheiről, és az osztatlan közös földtulajdonok megoldatlan problémáiról panaszkodtak. A legnagyobb indulatot, és a legtöbb kérdést az állami földek bérbeadásának körülményei váltották ki. Volt, aki azt sérelmezte, hogy a 25-szörös túligénylés ellenére egyes területek régóta parlagon hevernek. A lepsényiek a miniszternek átnyújtott iratokkal azt tették szóvá, hogy a térségben megpályáztatott földterületek kiírását ismeretlen okokból visszavonták, az állattenyésztőkkel szemben támasztott követelmények pedig nehezen teljesíthetőek, amit a földhöz jutó kedvezményezettek „marha és disznó lízingeléssel” akarnak vagy tudnak majd teljesíteni. Fejér megyei gazdák arra panaszkodtak, hogy a lejárt földbérleti szerződések által érintett terültek jelentős részét nem a helyi gazdáknak adták bérbe, hanem a korábbi bérlőknek. A Csákvár környéki gazdák nevében Nemesi Béláné kifejtette, a helyi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyfajta „mutyizás” zajlik az állami földek körül, amelyben a családi vállalkozások, vagy kis- és középvállalkozások csak elvétve kapnak földet, helyettük a tűzhöz közel állók juthatnak a jövőben elővásárlási jogot jelentő földbérleti lehetőségekhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.