Kiszámítható uniós agrárpolitikát szorgalmazó tagállamok

Hangsúlyozták azt is, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) mindkét pillérére szükség van. Az osztrák, magyar, finn, lengyel, cseh, szlovák és szlovén szakminiszter, valamint a német szaktárca osztályvezetőjének részvétellel megtartott találkozón arról volt szó, hogy milyen legyen a Közös Agrárpolitika a következő uniós költségvetési tervezési ciklusban, 2013 után. A részvevők megfogalmazták a további párbeszéd alapjának szánt elveket, az úgynevezett Bécsi Alapvetéseket. Ebben tervezhető gazdálkodási keretfeltételek mellett foglaltak állást, mindkét pillér – a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások – megtartásával.

Ellenzik a KAP renacionalizálását

Niki Berlakovich osztrák mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a részvevők ellenzik a KAP renacionalizálását. Annyi piacot szorgalmaznak a mezőgazdaságnak, “amennyi lehetséges” és “annyi támogatást, amennyi szükséges”. Hangsúlyozta azt is, hogy a mezőgazdaság támogatása nem választható el az élelmiszerbiztonság és a vidék támogatásától. Az osztrák kezdeményezésre létrejött találkozó a délutáni órákban tágabb keretben, az uniós tejpiaci helyzetről szóló tanácskozással folytatódott. Az EU-tagországok több mint kétharmada – köztük Magyarország – egy héttel ezelőtt Brüsszelben sürgette, hogy az EU újra szabályozza a termelés és az árak alakítását az ágazatban. A brüsszeli rendkívüli tanácsülésen egy szakértői csoport felállítását jelentették be, az Európai Bizottság azonban továbbra sem változtatott azon a koncepcióján, hogy 2015-re szűnjön meg a kvótarendszer, és ezt folyamatos kvótaemelésekkel elő kell készíteni.

Magyar javaslatok

A sajtótájékoztató után Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter magyar újságírók előtt elmondta: a jelenlegi tejpiaci válságot egyrészt egy átmeneti túltermelés, másrészt a kvóták fokozatos emelése okozta. A nyerstej átvételi ára csaknem a felére csökkent, és az önköltségi ár alatt van – mondta. Magyarország a már korábban ismertetett javaslatait terjeszti elő. Ezek között a szerepel, hogy átmenetileg 50 százalékkal meg kellene emelni a tej exporttámogatását. Átmenetileg ugyancsak 50 százalékkal lenne célszerű növelni az intervenciós árakat, valamint a kvótaalapú közvetlen támogatások mértékét, vagy olyan készletezést bevezetni, amellyel kivonható a felesleg a piacról. A magyar álláspont szerint ezenkívül javasolni kell az Európai Bizottságnak, hogy a két évvel ezelőtt eldöntött kvótaemeléseket az unió tejpiaci anomáliáinak megoldása érdekében legalább egy évig függesszék fel.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.