Meggyértékesítési gondok a Jászságban

Ebből másfél hektár még nem terem, hiszen ez évi telepítés, az idei szüret azonban állítása szerint a maradék három és fél hektáron is keserves. Nem a terméssel van baj, hiszen a mennyiség kifejezetten jó annak köszönhetően, hogy a tavaszi fagyok és az elmúlt hetek jégverései is elkerülték a vidéket. A meggy íze is kifogástalan, a száraz meleg az átlagosnál is zamatosabbá tette a gyümölcsöt – magyarázta. Egyedül a szemek mérete kisebb valamivel a megszokottnál: a máskor 22 milliméter feletti átmérő most inkább 16-18 milliméter.

„Nevetségesen alacsony ár”

A felvásárlók a szüret kezdete óta nevetségesen alacsony áron veszik át a termést – mutatott rá, hozzátéve: a szárral együtt szedett érdi bőtermő kilójáért még azok is alig kaptak 150 forintot, akik maguk vitték a pesti kereskedők helyébe. Holott ennyi volna a szár nélküli gyümölcs reális ára, amelytől már némi hasznot is remélhetnének a tiszajenői ültetvényesek. Ezzel szemben a rázott meggy kilónként mindössze ötvenöt-hatvan forintért talál gazdára. Márpedig ezek a felvásárlási árak még a gazdák önköltségét sem fedezik, hiszen a meggynek csak a kézi leszedetése szárral ötvenöt, szár nélkül harmincöt forintba kerül – magyarázta Puskás Béla. A rázógép díja nagyjából húsz forintra jön ki kilónként. Ezekre rakódnak rá azután a metszés, a növényvédelem, illetve a talajmunkák kiadásai. Eközben a piacokon most is legalább 300 forintért árulják a meggyet a kereskedők – tette hozzá a falu első embere.

Árkartellben a kereskedők?

Az értékesítés évről-évre nehezebb feladat – folytatta. Régebben hét-nyolc felvásárló is kitelepült az ültetvények mellé. Az idén ezzel szemben csak egy jelentkezett, a többieket a gazdák próbálták felkeresni portékájukkal. A még szüret előtt álló cigánymeggy és az újfehértói fajta iránti kereslet pedig az érdi bőtermőnél is aggasztóbbnak látszik. Az előbbiért egyelőre 35 forintot kínálnak, de annyiért sokan inkább a fán hagyják – jósolta a szakember. Puskás Béla az egyik problémát abban látja, hogy nincs olyan összefogás, amely segítené a tulajdonosok érdekérvényesítését. A másik nehézség, hogy a jelek szerint a kereskedők árkartellbe tömörültek – fogalmazott a polgármester.

A térség legjelentősebb meggyültetvénye

Tiszajenő környékén található a térség legjelentősebb meggyültetvénye. Összesen mintegy háromszáz hektáron legalább harminc család foglalkozik meggy termesztésével. Ők valamennyien egy-egy kisebb parcella tulajdonosai, így az egy kézben lévő legnagyobb birtok sem haladja meg számottevően a húsz hektárt. Az ültetvények jelentős része kiöregedő, sok fa harminc évnél is idősebb. A helybeliek zömmel három fajtát szüretelnek: a korán érő érdi bőtermőt, a valamivel később szüretelhető cigánymeggyet, illetve az újfehértóit.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.