Megszavazta az EP a méhek egészségének problémáival foglalkozó magyar jelentést

A jelentésben a magyar képviselő megoldási javaslatokat tett az azonosított problémák kezelésére, és több uniós jogszabály módosítását kezdeményezte az Európai Bizottságnál. A voksolás után kiadott közleményében Tabajdi Csaba kiemelte, hogy “a méhészeti ágazat a beporzással jelentősen hozzájárul az európai élelmiszertermelés biztosításához és a biodiverzitás megőrzéséhez, fontos környezetvédelmi közjavakat állít elő”. A képviselő szerint az elmúlt évtizedek során az európai méhészetet leginkább az sújtotta, hogy kutatások és fejlesztések hiányában nem álltak rendelkezésére megfelelő méhgyógyászati készítmények. “A hatékony járványmegelőzés és a gyógyítás előfeltétele a gyógyszerek és kezelési módok folyamatos fejlesztése, hogy ne alakuljon ki tolerancia vagy rezisztencia a hatóanyagokkal szemben. A legsúlyosabb problémát a méhek külső élősködője, a Varroa destructor atka jelenti, amire nincs igazán hatékony ellenszer az állatgyógyászatban” – fejtette ki Tabajdi Csaba. Emlékeztetett arra, hogy az ágazat további problémája az alacsony szervezettség. “A tagállamok többségében nincsenek megbízható statisztikák, felmérések még méhészek és a méhcsaládok pontos számáról sem. Ezért hiányoznak vagy pontatlanok a méhpusztulások körülményeire vonatkozó adatok is. A hatékony védekezés érdekében tagállami keretekben működő, de európai szinten összehangolt felügyeleti rendszerre van szükség.” Tabajdi Csaba szerint külön ki kell emelni a növényvédőszerek nem megfelelő, illetve túlzott alkalmazását. “Ahol erre van lehetőség, a kevésbé toxikus, könnyebben lebomló hatóanyagokkal kell felváltani a különösen kockázatos összetevőket, így a neonikotinoid hatóanyagokat. Jelenleg ezek okozzák a legtöbb kárt. ” – fogalmazott a közlemény szerint. Sajnálatát fejezte ki, hogy az EP-ben nem kapott többséget az a javaslata, hogy konkrétan nevezzék meg a méhekre leginkább veszélyes növényvédőszereket. “A jövőben folytatni fogom a küzdelmet, hogy neonicotinoidot (Clothianidin, Thiacloprid, Imidacloprid, Thiamethoxam), fenilpirazolt (Fipronil) és piretroidot, valamint a Chlorpyrifos vagy Dimethoat hatóanyagokat tartalmazó szereket kevésbé káros anyagokkal helyettesítsék” – idézte a politikust a közlemény. Az MSZP EP-delegációjának vezetője sajnálatosnak nevezte, hogy a jelentés végső szövegébe nem került be az a javaslata, amely ipari cukornak minősítette volna a méhészek által takarmányozásra használt cukrot, amely így alacsonyabb áron hozzáférhető lenne. A magyar jelentéstevő az úgynevezett méz-irányelv pontosítására szólította fel az Európai Bizottságot, mivel a jogszabály “jelenleg pontatlanul fogalmaz a méz több fontos minőségi paraméterét illetően, megkönnyítve ezzel a mézhamisítók dolgát”. Indokolatlannak nevezte a mézben található antibiotikumokkal szembeni zéró toleranciát. Úgy vélte, egységes és méltányos közösségi szabályrendszerre van szükség, mert a jelenlegi torzítja a méz európai kereskedelmét, és az exportra termelő országok, köztük Magyarország piaci esélyeit is. Tabajdi Csaba arra is kitért, hogy az EU közös agrárpolitikájának a jövőben jobban kell támogatnia a méhészeti ágazatot. A jelentés előző napi plenáris vitájában a képviselő idézte Albert Einstein világhírű tudós azon mondását, miszerint ha a méhek kihalnak a világon, négy év múlva kihal az emberiség. Ha ez túlzásnak tűnt is, ma már egyértelműen látni, hogy mekkora hatása van a méhészetnek az élelmiszertermelés biztonságára és a biodiverzitás fenntartására – szögezte le. A vitában és a keddi szavazást követően felszólaló EP-képviselők többsége támogatta a jelentés megállapításait, az Európai Bizottságot képviselő John Dalli pedig kitűnőnek és átfogónak nevezte a magyar jelentéstevő munkáját. Néhány képviselő ugyanakkor külön határozatra tett javaslatot, elsősorban arra hivatkozva, hogy a jelentés nem tükrözi kellőképpen az EP környezetvédelmi bizottságának álláspontját.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.