Megszavazta az EP az egyértelműbb élelmiszer-címkézési szabályozást

A javaslatról a magyar uniós elnökség alatt, a múlt hónapban jött létre megállapodás az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács és az EP között. A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel elfogadott szabályozás szerint a hatályba lépés után gondoskodni kell arról is, hogy az élelmiszerek csomagolása, megjelenése ne adhasson okot a félreértésre. A csomagolás elején a márkanév mellett például egyértelműen fel kell tüntetni, ha valamilyen összetevőt mással helyettesítenek. Az allergén összetevők listáját a jövőben a csomagolatlan élelmiszerek, például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek esetén is kötelező lesz feltüntetni. Kötelező lesz továbbá feltüntetni a sertés-, bárány-, kecskehús és a szárnyasok eredetét is. A magyar képviselők közül a plenáris vitában felszólalva Tabajdi Csaba (MSZP) csalódást keltőnek nevezte a jogszabályt. “Előrelépés, hogy a szarvasmarhahús és a friss zöldség-gyümölcs mellett immár minden friss hústermék és a tojás esetében is kötelező lesz a származási ország feltüntetése. Szintén pozitív fejlemény, hogy kötelező lesz az allergén anyagok címkézése, valamint az élelmiszer-imitátumok esetében a tradicionális összetevőt helyettesítő anyag kiemelése. Sajnálatos viszont, hogy elbukott a jelzőlámpa-jelölésre és a napi ajánlott beviteli értékek kötelező jelölésére vonatkozó javaslat. A magyar kormány – kihasználva az irányelv adta lehetőséget – az európai jogszabálynál előremutatóbb nemzeti szabályokat fogadjon el. Bármilyen chips-adónál többet érne, ha az élelmiszerek címkéjén szereplő információk a magyar fogyasztót érdemben segítenék a helyes táplálkozás kialakításában” – fogalmazott. A jelentést a Parlament 606 igen, 46 nem és 26 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá. A jogszabály hivatalos közzétételét követően az élelmiszeriparnak maximum öt éve lesz arra, hogy alkalmazkodjon az új előírásokhoz.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.