Erről Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára beszélt. A cukorgyárak sorsa alapvetően termelői döntések miatt pecsételődött meg, a gazdák ugyanis a cukorrépa helyett más, jövedelmezőbb termény, főleg kukorica termesztése mellett döntöttek – jelentette ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azon a fórumon, amelyen a szerencsi cukorgyár bezárását követő szerkezetátalakítási program jelenlegi helyzetéről volt szó. Amikor az unió az úgynevezett cukorreformról döntött, akkor a bezárt cukorgyárak kapcsán a termelőket és azokat a térségeket kívánta kompenzálni, ahol az átalakítás problémákat okozott – emlékeztetett.

10 milliárd felhasználható

A meglévő támogatási rendszerek mellett mintegy 10 milliárd forintot lehet felhasználni térségfejlesztésre, ebből az összes gazdasági szereplő és önkormányzat részesedhet, amely egykor kötődött a cukorrépához, a cukorgyártáshoz – mondta Gőgös Zoltán. Ezzel a forrással 2011. szeptemberéig el kell számolni, nem fordítható másra. Szerencs és Kaba térségében mintegy 3 milliárd forintra lehet pályázni, ott, ahol ezt a forrást nem használják fel, átcsoportosítható a másik térségbe. Gőgös Zoltán úgy fogalmazott: egy kis változás, egy kis modernizáció megkezdődhet ebből a pénzből, de természetesen arra nem elég, hogy a kényszerűségből bezárt gyárakat pótolja.

Nem volt termelő

Az államtitkár ugyanakkor arra kérte a vállalkozókat, önkormányzatokat, hogy amikor pályáznak, tekintsék át jelenlegi programjaikat, mert ugyanazt a cél az unió csak egy forrásból finanszíroz. Kijelentette: csakis azért adták vissza az uniónak a hazai cukorkvótát, mert „nem volt termelő”. Nem a magyar állam és nem az agrártárca döntött arról, hogy melyik gyár zárjon be, egyszerűen nem lett volna alapanyag, amivel működhettek volna. Ezen már kár keseredni, programokat kell készíteni a hogyan továbbra. Még az sem kizárt, hogy újra lesz ezekben a térségekben cukorrépa-termesztés. Csak akkor a logisztikát kell fejleszteni, vagyis azt, hogy eljusson a répa a megmaradt egyetlen gyárba, a kaposváriba – hangoztatta Gőgös Zoltán.

Már szervezik a többlet répát

A kaposvári gyárról azt is megjegyezte: kapacitásbővítést fontolgat, a Dunántúlon már megindult a szervezése a többlet répa termesztésnek, ugyanakkor a gyár akár határon túlról is fogad majd alapanyagot, ha szükséges. Szavai szerint a kvóta 50 százalékát mindenféleképpen vissza kellett adni, ám folyamatosan arra kérték a termelőket, hogy fogadják el azt a felvásárlási árat, amelyet még nemzeti támogatással is megtoldottunk, de ezt sem fogadták el. A szerencsi gyár megmaradhatott volna – vélekedett, megjegyezve: most sokan már bánják, hiszen csökkent a kukorica ára, bár az is igaz, hogy olyan „mézesmadzagot” húzott el az unió előttük azzal, hogy nagyon komoly vissza nem térítendő támogatást biztosított, ha felhagynak a cukorrépa termesztéssel.

Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP irányító hatóságának támogatásával.