Ez lényegében csak egy félkatonai módon működő szervezetben képzelhető el, ahol pontosan meghatározottak az alá- és fölérendeltségi viszonyok, azaz hierarchikus felépítésű, ami azonban nem jelent erőszakszervezetet – mondta Illés Zoltán a gödöllői Szent István Egyetem munkatársai által végzett, A környezetpolitika végrehajtási kérdései Magyarországon című kutatás záró konferenciáján. A környezetügyi államtitkár kitért arra: a végrehajtás nem lehet ügyfélbarát, azaz a munkafolyamatnak ebben a szakaszában a jogszabályokat kérlelhetetlenül be kell tartani és tartatni is a közösség érdekét szolgálva. Nem megengedhető, hogy egy-egy ügyben az eljárás során esetlegesen az egyes emberek, vagy cégek magánérdekei érvényesülhessenek. A bírságoknak pedig visszatartó erővel kell rendelkezniük, hogy ne érje meg „a bírságot a költségekbe bekalkulálni”. A felügyelőségeknél – az átláthatóság érdekében – a szervezetek struktúráját egységes, uniformizált módon kell felépíteni. Ezt azonban a helyi sajátosságok messzemenő figyelembevételével kell megtenni. Igen fontos az is, hogy a felügyelőségeken a munkatársak magasan képzettek, a különböző szakterületekhez – vízügy, környezet- és természetvédelem vagy a klímával összefüggő kérdésekhez – jól értsenek, és korösszetételük is megfelelő legyen. Illés Zoltán fontosnak tartotta, hogy a különböző jogszabályok szakmai alapon készüljenek el, és kizárható legyen azok különböző interpretálása. De megjegyezet: a rendszer ugyanakkor legyen kellően rugalmas, hogy a szükséges változtatásokat végre lehessen hajtani. Mindehhez nélkülözhetetlen a folyamatos képzés és továbbképzés. Mindezek fényében – a korábbiaktól eltérően, amikor nem volt még szempont a környezetvédelmi elkötelezettség ezen a területen – a felügyelőségeken dolgozóknak a szakmai ismeretek mellett a környezetvédelem hívének is kell lenniük, ha jól szeretnék végezni munkájukat. Kohlheb Norbert, a Szent István Egyetem docense, projektvezető elmondta, hogy négyéves kutatás során – amely 2007-2011 között folyt az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) támogatásával – a környezetvédelmi, Természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek munkáját vizsgálták a kutatók. Az úgynevezett steet-level, azaz a közvetlenül az ügyfelekkel kapcsolatban lévők munkáját térképezték fel 2007-2009 között 100 mély interjút készítve. A kutatók tapasztalata általában az volt, hogy a szakmaiság rovására a munka bürokratikus elemei kerültek előtérbe. Az összegyűjtött tapasztalatokat azonban még átfogó módon összegezni kell majd.