Hozzátette: a minisztérium szakkönyv és szaklapkiadását ez évtől a tárca háttérintézménye, a Vidékfejlesztési, Szakképzési és Szaktanácsadási Intézete (VKSZI) fogja össze, és reményei szerint ezzel is javul a tájékoztatás minősége. Az intézet tavaly 312 féle tankönyvet kínált, amelyekből 60 ezer példány el is kelt. A miniszter hangsúlyozta: a nyomtatott információkra – könyvek, újságok, folyóiratok – továbbra is nagy szükség van. A mezőgazdasági könyvhónap évről-évre való megrendezése és sikere országhatárokon belül és azon túl is ezt jelzi. L. Simon László (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alapban az idén mintegy 11 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar kultúra támogatására. Ebből az összegből pedig jut a könyvkiadás segítésére is. Példaként hozta, hogy a magyar könyveknek a külföldi szakvásárokon való idei népszerűsítésére mintegy 100 millió forintot különítettek el, míg a magyar művek idegen nyelvre való fordítására további 50 millió forintot. A szakpolitikus fontosnak mondta, hogy a könyvek között megfelelő helyet kapjanak a szakmai kiadványok is. A magyar mezőgazdasági szakkönyv- és szaklapkiadás tavalyi forgalma mintegy 1,5 milliárd forintot tett ki – mondta Hájos László, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátéve, hogy a forgalom az előző évhez képest mintegy 10-15 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy csökkent az eladott könyvek, folyóiratok és újságok példányszáma, de visszaestek a hirdetési bevételek is. A szakember az idén a múlt évihez hasonló forgalomra számít, illetve némi javulásra. Szerinte a talpon maradás receptje a tevékenységi kör szélesítése, például az elektronikus lehetőségek, azaz az internet jobb kihasználása. Ez jelentős bevételi többletet adhat. Az életmű díjat az idén Horn Péter akadémikus kapta, míg az év szakújságírója Viniczai Sándor, a Magyar Mezőgazdaság munkatársa lett.