A hazai vállalkozásoknak szóló K&H üzleti tippek rendezvénysorozata idén folytatódik.

A gödöllői rendezvényen a Baromfi Termék Tanács és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége tájékoztatta a helyi mezőgazdasági vállalkozásokat az agrárium aktualitásairól, emellett a K&H szakemberei hasznos tanácsokat nyújtottak az ágazat finanszírozási lehetőségeiről és a nyersanyagpiaci kockázatok mérséklésével kapcsolatban.

A K&H Bank hazai vállalkozásoknak szóló nagysikerű rendezvénysorozata, a K&H üzleti tippek idén is folytatódik. „Habár a tavalyi aszályos időjárás nem kedvezett a mezőgazdaságnak, és a korábbi évektől kisebb mértékben tudott hozzájárulni Magyarország gazdasági növekedéséhez, továbbra is úgy látjuk, hogy az agrárium a hazai gazdaság egyik legstabilabb hajtóerejét jelenti. Az agrárkonferencia megszervezésével az volt a célunk, hogy az agráriumban rejlő lehetőségeket a hazai kkv-k minél inkább megismerjék és kiaknázzák” – hangsúlyozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. A konferenciasorozat gödöllői rendezvényén az agrárgazdasági aktualitásokat, a szántóföldi növénytermesztés, a sertéstenyésztés jelenlegi helyzetét és a baromfi termékpálya lehetőségeit és kihívásait dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke, valamint Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke mutatta be.

Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke bemutatta a hazai baromfiágazat lehetőségeit és kihívásait. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy bár a népességváltozással párhuzamosan a világ baromfihús igénye folyamatosan növekszik, a termelés növekedése csak egyes régiókban valósul meg dinamikusan, míg más régiókban, mint például az EU-ban, rendkívül lassú. Ennek oka főként a rendkívül szigorú állatjóléti, állategészségügyi és környezetvédelmi uniós előírások, amelyek gátját szabják a termelésbővítésnek és hatékonyságnak. Mindez a hazai baromfi ágazat számára, amelyben mintegy 2500 cég és vállalkozó tevékenykedik, közel 60.000 munkavállalónak biztosít megélhetést, a feldolgozott baromfitermékek értéke pedig több mint 800 Mrd forint termelési értéket képvisel, komoly kihívást jelent. A megoldást a termelési és vágási integráció fokozása és a keleti piacok felé történő export növelése jelentheti, a hazai növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyának helyreállítása mellett.

Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke a húságazat jelenlegi helyzetére, problémáira hívta fel a figyelmet. Miközben a legfontosabb alapanyag, az élősertés ára 2012-ben éves átlagban 18%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és az egyéb termelési költségek (bér, energia, szállítás, stb.) is érdemben növekedtek, a legfontosabb húsok illetve hústermékek fogyasztói árai 2012 decemberében csupán 10% körüli értékben voltak magasabbak, mint 2011 decemberében, amely már az időközben megvalósult áfa-növekedést is magába foglalja. A „húsfeldolgozás, hús és baromfihús készítmény gyártás” mérleg szerinti eredménye 2011-ben 7 Mrd Ft körüli veszteség volt, a fenti adatok fényében azonban 2012-re vonatkozóan sem várható jobb eredmény. Mindez az ágazat komoly versenyképességi problémáit mutatja, amely már a külkereskedelmi számokban is egyértelműen látszik, hiszen a hús import értékben és mennyiségben is fokozatosan emelkedik, miközben az exportban csupán az alapanyag (élősertés) tud növekedni, a feldolgozott termékek kivitele azonban mennyiségben csökken. Ezért a szakember az ágazat szerkezeti problémáira választ nyújtó, átfogó, horizontális intézkedéseket tart szükségesnek, emellett külön kiemelte az alapvető élelmiszerek, így a húsok és hústermékek áfa-csökkentésének szerepét az EU-ban átlagosnak tekinthető 10%-os szintre az ágazatot fenyegető feketegazdaság súlyának visszaszorítása miatt.

A K&H szakemberei bemutatták az agrárium finanszírozási lehetőségeit, az uniós és hazai támogatási rendszer működését, valamint az élelmiszeripar árfolyamkockázatának kezelési lehetőségeit. „A K&H, mint az ágazat fő finanszírozója fontosnak tartja, hogy az agrárvállalkozások a következő években a lehető legnagyobb mértékben részesüljenek az Európai Unió illetve a Magyar Állam által biztosított támogatásokból” – mondta el Tresó István. A mezőgazdasági vállalkozások finanszírozásánál ezért figyelembe kell venni, hogy a különböző agrártevékenységek esetében a termelési ciklusok és ezzel összhangban a költségek, a bevételek képződése és a cash flow is egymástól jelentősen eltérő lehet. A finanszírozás emellett függ az igénybe vett állami támogatás mértékétől is, így a vállalkozások számára javasolt pénzügyi megoldások is eltérőek. A szakember hangsúlyozta a mezőgazdasági lízing alkalmazását, mivel az gyors és hatékony megoldást nyújt a felmerülő eszközigények finanszírozására, és kamattámogatás igénybevételére is lehetőséget nyújt.

A szakemberek felhívták a figyelmet a nyersanyagpiacok kockázatainak mérséklését szolgáló pénzügyi megoldásokra is. Mivel a forint árfolyamára nagymértékű ingadozás jellemző, valamint az árutőzsdei ügyletek esetén az árfolyamingadozások mértéke sokszorosa a devizapiacinak, ezért a mezőgazdasági vállalkozások számára ún. fedezeti stratégia alkalmazása javasolt, amellyel stabilizálhatók a költségek és bevételek, valamint csökkenthető a piaci árak alakulásától való függőség.