Újabb fejlesztések indulhatnak a Velencei-tónál, amelynek környékén az egészség- és termálturizmus is erősödhet. L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője szerint a minőségi turisztikai kínálat növelése mellett le kell küzdeni a Velencei-tó „retro hangulatát”, az ingyenes szolgáltatások mértékének leszorítása mellett, mert az ingyenesség semmiképpen nem szolgálja a minőségi turizmust. A következő évtized turizmusfejlesztésének nyertese lehet a Velencei-tó a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, aki a térséget egy kihasználatlan aranybányához hasonlította a II. Velencei-tavi turisztikai évadnyitón, Kápolnásnyéken. Gulyás Gergely a Velencei-tó turisztikai jelentőségét sokkal nagyobbnak nevezte a jelenleginél, és példaként említette, hogy míg a Balaton a belföldi turizmus kulcshelyszínévé vált, a Velencei-tó turisztikai szerepe nem akkora, mint amekkorát turisztikai vonzereje indokolna. Noha a Velencei-tó környékén számos fejlesztés elindult, mégsem kap szerepéhez mérten megfelelő arányban állami forrást. Sok olyan turisztikai fejlesztési lehetőség van, melyet ha kihasználunk, ezek az arányok kihangsúlyozottabbá válhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a következő évek turisztikai programjában a térség kellő súllyal szerepeljen és a fejlesztési lehetőségekhez megfelelő forrásokat kell társítani. A Balaton volt az elmúlt évtized nyertese, a következő a Velencei-tó lehet – mondta a miniszter. Arról is beszélt, hogy a kormány a szolgáltatásokat, azon belül a turizmust tekinti a legfontosabb fejlesztési célnak, hiszen az ország egészének sikerességéhez a turizmus elengedhetetlen.

A miniszter a rendezvény keretében átadta a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány (VTKA) és a Velence Resort and Spa által alapított, idén első alkalommal odaítélt Velencei-tóért díjat. Mégpedig Balsay Istvánnak. Székesfehérvár volt polgármesterének, egykori államtitkárnak, aki volt a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke is. Méltatásában hangsúlyozta, hogy Balsay István Székesfehérvár utolsó tanácselnökeként, majd a rendszerváltást követően első polgármestereként a várost a gazdasági és társadalmi változások egyik nyertesévé tette, a ma is sikeres település szilárd alapjait lerakta, továbbá aktívan részt vesz a mai napig a Velencei-tó és környéke komplex fejlesztésében.

A statisztika szerint 1453 hévíz kutat létesítettek 500 termálvíz előfordulási helyen Magyarországon, ami azt jelenti, hogy nálunk 70 százalékos mértékben 30 Celsius foknál melegebb természetes víz található a föld alatt, az adottságaink tehát ebből a szempontból igen jók. Erre Kovacsics Imre címzetes egyetemi docens, a SPA Hungary Holding Zrt. és az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő Zrt. vezérigazgatója hívta fel a figyelmet. A szakember arról is beszélt, hogy a régóta nyereséges agárdi fürdőnél a múltban megvalósult fejlesztések után most egy Makovecz-tanítványok által tervezett, 44 szobás apartmanház megnyitását tervezik, mintegy 1,2 milliárd forint rendelkezésre áll a beruházáshoz, illetve további 1 milliárd forintra még szükség lesz.

A Velencei-tónál dinamikusan nő a vendégéjszakák száma – hangsúlyozta L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője, a VTKA alapítója. Mint kifejtette, a két vezető desztináció, Gárdony és Velence esetében együtt számolva 8 százalékkal nőtt a vendégéjszaka szám, ami Gárdony esetében 119 148, Velencénél 215 102 volt. Ebben nyilván szerepe van annak is, hogy a velencei szálloda befogadóképessége nagyobb, mint a gárdonyié – jegyezte meg, emlékeztetve arra, hogy 2015-ben még csak 179 000 volt összesen e két település vendégéjszaka száma. Véleménye szerint a minőségi turisztikai kínálat növelése mellett le kell küzdeni a Velencei-tó „retro hangulatát”, az ingyenes szolgáltatások mértékének leszorítása mellett, mert az ingyenesség semmiképpen nem szolgálja a minőségi turizmust. Téves az a nézet is, hogy a kiállítóhelyeket többen látogatják, ha olcsóbbak, mert a tapasztalatok szerint emiatt nem több a látogató – tette hozzá.