Az agrárhitelek értéke a múlt év szeptember 30-án 1293,0 milliárd forint volt, ebből a mezőgazdasági hitelállomány 746,5 milliárd, míg az élelmiszeripari 546,5 milliárd forintot tett ki.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a tavalyi harmadik negyedév élelmiszergazdasági hitelgazdálkodásának érdekes jelensége, hogy a kedvezményes hitelek aránya csökkent, míg a piaci alapúaké nőtt negyedéves összevetésben, de éves szinten is megfigyelhető a piaci alapú hitelek arányának növekedése mind a mezőgazdasági, mind az élelmiszeripari hitelek tekintetében.

Részletezve: a teljes élelmiszergazdasági hitelállományon belül a piaci alapú hiteleinek részaránya az előző negyedévi 53,9 százalékról 55,2 százalékra nőtt, miközben a kedvezményes hitel formájában folyósított összeg részesedése 46,1 százalékról 44,8 százalékra csökkent 2019 harmadik negyedévében. A piaci alapú hitelállomány részesedése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt megközelítőleg 6 százalékponttal emelkedett, előbbi 48,4 százalékra, utóbbi pedig 64,5 százalékra bővült az előző év azonos időszakához képest.

Szó se róla, azért az agrárgazdaság hitelállományára is hatással volt, hogy az MNB 2016-ban elindította Növekedéstámogató Programját (NTP), amely a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segítette elő a Növekedési Hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetésével és az új Piaci Hitelprogram (PHP) meghirdetésével. A program első szakasza sikeresnek bizonyult, és a Monetáris Tanács döntése alapján 2018-ban a bankok hitelezési kötelezettségvállalását a korábbi 190 milliárd forintról 230 milliárd forintra emelték.

A PHP második szakasza 2019. február 28-ig nyújtott pozitív ösztönzőt a kkv-hitelezés bővítésére. A program célja az volt, hogy elősegítse a piaci alapú hitelezés térnyerését. Emellett a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében az MNB 2019 januárjában elindította a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukcióját, 1000 milliárd forintos keretösszeggel. Az új konstrukció mellett a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította a vállalati kötvényvásárlási programját, vagyis a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), amellyel célzottan kívánják elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását.

Nyilvánvalóan ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2019. szeptember 30-án a teljes nemzetgazdaság társas vállalkozásainak hitelállománya is 13,8 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakához képest. A hitelek értéke 8326,1 milliárd forintra nőtt, amelynek 57,3 százalékát a forintalapú, míg 42,7 százalékát a devizaalapú hitelek adták. Nemzetgazdasági szinten a rövid lejáratú hitelek értéke 14,8 százalékkal 2354,7 milliárd forintra, a hosszú lejáratú hitelállomány 13,4 százalékkal 5971,4 milliárd forintra nőtt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019 harmadik negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházások erőteljes bővülése is, a fejlesztések volumene 15 százalékkal haladta meg a 2018. évi azonos időszaki, egyébként is magas bázist. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági – erdőgazdálkodással és halászattal együtt – beruházások volumene is nőtt, 15,3 százalékkal. Látható tehát, hogy a kedvező kamat- és finanszírozási környezet az agrárium szereplőit is tovább ösztönzi arra, hogy beruházásaikhoz előnyös feltételekkel hitelforrásokat is igénybe vegyenek, de egyre inkább igénybe veszik a piaci alapú hiteleket is.