A hazai keverőüzemek csaknem annyi takarmányt állítottak elő tavaly, mint az előző évben. Jelenleg úgy látszik, nem lesz fennakadás az állatok ellátásában – mondta Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója.

Az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 31,3 százalékát adta, azzal az 1 millió 183 ezer tonna táppal, amit a múlt évben gyártottak – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adataiból. A „top 5” cég részesedése a teljes termelésből 2018-ban 31,2 százalék, 2017-ben 30,9 százalék volt, tehát – ha lassan is, de – egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából.

Ez azért is figyelemre érdemes iparági szakértők szerint, mert a hazai állatállomány jelentős növekedésével jó ideje nem számolhatnak a takarmányosok, az állatbetegségek még csökken is ezek létszáma. Bővülésre tehát belföldön csak a piaci térnyerés, azaz új partnerek bevonása révén van lehetőségük. Persze, ha egyáltalán akarnak bővülni, mert egy stabil piaci szereplő számára ilyen helyzetben lehet, hogy éppen fontosabb megtartani a megbízható partnerállományát (és piaci arányát), mint a belföldi eladásait kockázatos szerződésekkel növelni.

Ennek tükrében érdekes az üzemegységekre (telephelyre) vetített adat is, az így előállított keveréktakarmányok mennyiségének 18,4 százalékát adta – ez mennyiségben 694,7 ezer tonnát jelentett – az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem 2019-ben. A Magyarországon gyártott, összesen 3 millió 779 ezer tonna haszonállat-keveréktakarmány 54,2 százalékát, 2 millió 47 ezer tonnát az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön gyártották 2019-ben. A teljes takarmánygyártás 16 százalékát Hajdú-Bihar megyében állították elő, ezt követi Csongrád 10, majd Bács-Kiskun megye 8,7 százalékkal. A NAIK AKI felmérése szerint a legtöbb (aktív) takarmánykeverő üzemegység – megyénként 27 telep – Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyében található, míg a legkevesebb takarmánykeveréssel foglalkozó üzem Nógrád és Veszprém megyében volt.

A gyártott keveréktakarmány 50,6 százalékát, 1 millió 913 ezer tonnát a baromfitakarmányok adták a múlt évben. A sertéstakarmányok mennyisége 1 millió 342 ezer tonna volt, ami 35,5 százalékot tett ki a teljes tavalyi termelésből, míg a szarvasmarha-takarmányok 10,1 százalékos aránya 380,4 ezer tonna volument jelentett. Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 1,1 százalékát adták. A haltáp és az egyéb (ló, nyúl, vad stb.) tápok együttes mennyiségének aránya pedig 2,7 százalékot tett ki, 101,1 ezer tonnával.

A haszonállatok számára előállított keveréktakarmányokhoz összesen 2 millió 315 ezer tonna gabonafélét, 568 ezer tonna fehérjenövényt és származékait, illetve 303,5 ezer tonna olajmagvat és származékát használtak fel a gyártók. A feldolgozóipari melléktermékek közül a DDGS 65,4 ezer tonna mennyiségben került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 142,5 ezer tonnát, söripari, illetve cukoripari melléktermékekből 31,2, illetve 26,2 ezer tonnát használtak fel. Zsírokból, olajokból 49,2 ezer tonnát, koncentrált fehérjehordozókból 8,5 ezer tonnát használtak fel, az ásványi eredetű anyagok mennyisége 97,7 ezer tonna volt, míg a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmány kiegészítőkből (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) 98,3 ezer tonnát kevertek be az összes tápmennyiségbe az üzemek.

A 2020-as már egy kihívásokkal teli év – mondta Kulik Zoltán, az egyik legnagyobb magyarországi takarmánygyártó cég, a dabasi Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója. Mint fogalmazott, szomorúsággal telve és elszorult szívvel hallgatjuk, olvassuk a híreket és nem tudjuk mi vár még ránk a közeljövőben. A koronavírus járvány rányomta, rányomja bélyegét napjainkra és az egész évre.

Mint kifejtette, a mezőgazdaságot és azon belül az állattenyésztést is az idei év eseményei további nehézségek elé állították, és ahogy látjuk a fejleményeket, ez a közeljövőben sem lesz másképp. Még felsorolni is sok. A tavaszi pandémiás korlátozások bevezetésével az import alapanyagok beszerzése nehézségekbe ütközött, továbbá az árak kiszámíthatatlanná váltak. A hazai takarmányipar szereplői nehézségekkel küzdöttek, de a gazdasági stabilitásuk és szakmai hátterük segítségével átvészelte az állattenyésztés e krízis időszakot. Az ősszel bevezetett korlátozások már felkészülten érték a takarmányos cégeket és jelenleg az látszik, hogy nem lesz fennakadás a takarmánygyártásban és az állatok ellátásában – hangsúlyozta Kulik Zoltán.

A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy tavasz során megjelent Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megyében a madárinfluenza. Sok telep állományát fel kellett számolni a fertőzés tovább terjedésének megakadályozása érdekében. Sikerrel vette az ágazat és nyárra feloldották a korlátozásokat.

Már harmadik éve jelen van hazánkban az afrikai sertéspestis (ASP) – tette hozzá a cégvezető. Szerencsénkre csak a vadállományban találhatóak fertőzött egyedek és nem terjedt át eddig a házi sertés állományokra. Ez köszönhető a hathatós kormányzati segítségnek és az állattartók szakszerű védekezésének. Sajnos szeptemberben megjelent Németországban is az ASP. Ennek következtében az európai és a hazai piac is felborult. Az átvételi árak jelentősen estek, az árszint jelenleg sem rendeződött, sőt tovább romlott.

A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy sok hazai gazdaságot jelentős veszteség ért az euró/forint árfolyamváltozásának ingadozása és a forint mélyrepülése miatt az év második felében. A forint tavasz óta 11 százalékot romlott. Az időjárás sem kímélte a szántóföldi mezőgazdaság szereplőit. A sokéves átlaghoz képesti több fokos átlaghőmérséklet-emelkedés megnehezíti a fajtaválasztást a vetésnél. A hektikus csapadékeloszlás és a hosszan tartó szárazság a növények fejlődésében is nyomot hagy.

A gabona és az olajos piac az ősz folyamán jelentős áremelkedést produkált, aminek következtében a takarmány nyersanyagárak 10-40 százalékkal emelkedtek fél év alatt. A kukorica áremelkedése igazán extrém képet mutat, hiszen a kilogrammonkénti árak 60 forint fölött járnak. Mivel a hazai betakarított mennyiség meghaladta a 8 millió tonnát, így a kukorica az idei év egyik nagy nyertese. Általánosságban pedig elmondható, hogy a növénytermesztés eredményesség szempontjából is nagyon pozitív képet mutat – tette hozzá a cégvezető.

Mint arra Kulik Zoltán rámutatott, az áremelkedés a fehérjehordozók területén a legkirívóbb. Az extrahált napraforgó dara kilónként ára meghaladja a 110 forintot és a szója prompt jegyzése is kilogrammonként 160 forint felett van. Ezek a tényezők nagyságrendi áremelkedést jelentenek a takarmányozási költségekben és jelentősen drágítják az állati termék előállítást. Számításaink szerint az alapanyag áremelkedés 1 liter tej előállítását megközelítőleg 10 forinttal, egy kilogramm sertéshús előállítását pedig közel 50 forinttal is megemelheti.

És a legfontosabb, hogy mi vár ránk a közeljövőben a takarmányiparban – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató. Amit látnak – mondta –, hogy az alapanyagok árai emelkednek 2020 negyedik negyedévében és 2021 első negyedévében.  Az őszi vetések megfelelőnek tűnnek. A tavaszi import szállítmányok akadozásától nem kell tartani. Az euró/forint árfolyama stabilizálódni fog a jelenlegi szinten. Remélik, hogy a hús és tejárak felfelé fognak korrigálni a jelenlegi helyzetről. A takarmány árak emelkedni fognak a közeljövőben.  Ami pedig a legfontosabb a saját és szeretteink egészségét érintően, hogy kifejlesszék a koronavírus elleni oltóanyagot – mondta Kulik Zoltán.