Mit tegyünk a hamuval?
Fűtési szezonban a szilárd tüzelőanyagok égési melléktermékeiről nem lehet eleget beszélni. Ilyenkor lehet híreket hallani például arról, hogy egy kuka majdnem kigyulladt a belerakott hamuban maradt izzó parázs miatt, illetve, hogy ezek az égési melléktermékek mennyire veszélyesek tudnak lenni. Pedig ezek hasznosíthatók, mégpedig nem is akárhogyan.
Idén már novemberben havazott és hamar beindult a fűtési szezon, amelynek során egyre több háztartásban szilárd tüzelőanyagokkal fűtenek. Azt azonban talán csak kevesen tudják, hogy a vegyes tüzelésű kályhák vagy kazánok üzemeltetésének melléktermékeként keletkezett salakot, hamut és kazánport csak bizonyos előírások betartása mellett lehet a kommunális hulladékok közé helyezni. Mégpedig azért, mert ezek sokszor rendkívül veszélyesek, mivel könnyen kigyulladhatnak. Az utóbbi években a fűtési időszak alatt számos esetben majdnem tűz keletkezett a kazánokból származó hamu, salak és kazánpor miatt a hulladékbegyűjtő járműveken. Pedig ezek az anyagok azon túl, hogy az emberi egészségére komoly kockázatot jelentenek, a tehergépjárművek működőképességét is veszélyeztethetik. Amikor ugyanis sokszor még parázsló állapotban kerül be a kukába a hamu a nagyon gyúlékony háztartási hulladékok közé, a teherautók gyűjtőterében azonnal beindul az égési folyamat és tűz keletkezik.
Természetes személyek fűtéséből és tüzeléséből származó hamu és salak elszállítását cégünk akkor tudja vállalni, amennyiben azt kis mennyiségben, legalább két napot pihentetett, kihűlt állapotban és bezsákolva helyezik el a kommunális gyűjtőedényben – mondta Agatics Roland, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. partnereként, a Közép-Kelet Magyarország régiókoordinátoraként működő DTkH Nonprofit Kft. ügyvezetője. Az elmúlt években ugyanis még az is többször előfordult, hogy hazánk második legnagyobb hulladékgazdálkodási közszolgáltatójának a katasztrófavédelem segítségét kellett kérnie a gépjárműveiben felcsapott lángok megfékezéséhez. Így szerencsésebb talán – hívta fel a figyelmet – ha a fűtés melléktermékeit nem helyezzük a normál szemetesekbe, hiszen a teljesen kihűlt hamut, salakot és kazánport mennyiségi korlátozás nélkül fogadják a cég hulladékkezelő központjaiban. Más kérdés, hogy ezeket kizárólag szelektíven, az egyéb hulladékoktól elkülönítve lehet leadni, s az átvételkor a lakcímkártyát is be kell mutatni. Az átvétel során pedig szigorúan ellenőrzik, hogy a leadott anyagok megfelelnek-e a követelményeknek, mielőtt elkezdődne a külön kezelési folyamat.
A hulladékgazdálkodási szakember kiemelte, hogy a fűtési melléktermékeket is gyűjtsük tehát szelektíven, vagyis az egyéb hulladékoktól elkülönítetten. A már kihűlt hamut, salakot és kazánport egyébként kiválóan hasznosíthatjuk otthonunkban, például a kertekben is. Velük a komposztálás révén értékes tápanyagokat juttathatunk a kertjeinkben lévő növényeinkhez is. A komposztálás amúgy is a legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldás a kerti zöldhulladék eltüntetésére. A salak és a hamu pedig lúgosító hatása révén javítja a talaj minőségét, ami kedvező hatással van a növények fejlődésére. Nem beszélve arról, hogy ezek a fűtési melléktermékek télen a síkosítás mentesítésére is kiválóan hasznosíthatóak. Ugyanakkor a hamu és hasonló fűtési melléktermékek hasznosítása során is kiemelten kell figyelni a tűzveszélyességükre. A parázs teljes kioltásához szükséges idő mennyiségtől függően változó: akár háromtól öt napig, vagy akár egy hétig is eltarthat, amíg biztosak lehetünk abban, hogy a hamuban már nem izzik – vagy nem tud felizzani – a parázs, hanem kialudt. A szakember szerint mindig ügyeljünk a biztonságos kezelési eljárásokra, hiszen a tűzesetek elkerülése mindenki közös érdeke.