A Szent István Egyetem által, a közös agrárpolitika helyzetéről szervezett rendezvényen a főosztályvezető elmondta: Magyarország és további néhány tagállam a közös agrárpolitika fenntartása mellett foglal állást. Ugyanakkor a nettó befizető tagországok egy jelentős része úgy reformálná meg a közös agrárpolitikát, hogy az csak a vidékfejlesztési célokra juttatna támogatási pénzeket, társfinanszírozási konstrukcióban.

Kérdés a finanszírozás

Halmai Péter, a Szent István Egyetem tanára úgy véli, hogy 2013 után a közös agrárpolitika átalakításának egyik legfontosabb kérdése, hogy a tagállamok mennyiben hajlandók finanszírozni a közös agrárpolitikát. Erről jelenleg még csak kevés tudható. A nettó befizető tagállamok ugyanakkor ódzkodnak attól, hogy a közös agrárpolitikába további pénzeket pumpáljanak.

Átcsoportosítás csak 2012-ben

A közös agrárpolitika felülvizsgálata, amely a múlt évben zárult le és számos változást hozott, Magyarországot csak részben érinti, mivel Magyarország még nem lépett be az új támogatási rendszerbe, az SPS-be – mondta Vajda László. Hozzátette: így Magyarország számára a közvetlen támogatásokról való átcsoportosítás a vidékfejlesztési célok finanszírozására csak 2012-ben lép életbe, és csak azokat az üzemeket érinti, amelyek 300 ezer euró felett kapnak uniós támogatást. Nekik a 300 ezer euró feletti támogatási összeg négy százalékát kell a vidékfejlesztési finanszírozásba átcsoportosítani.

Évente 13 millió euróval több támogatás

Magyarország a felülvizsgálat révén 2010-12 között 13 millió euróval nagyobb támogatást kap évente. Ez az összeg a 100 százalékos támogatási arány 1 százaléka. Emellett, ha Magyarország a régi tagállamokhoz képest eléri a 100 százalékos kifizetési arányt, akkor évente mintegy 1,3 milliárd euróra lesz jogosult. Magyarországot szintén érinti, hogy főként piaci alapokra kívánják helyezni a továbbiakban az európai agrárgazdaságok finanszírozását.

Átalakult a tejtermékpálya szabályozása

A főosztályvezető szerint átalakult a tejtermékpálya szabályozása is, ahol a tagállamok megszavazták az évi 1 százalékos kvótaemelést. Több szakértő szerint a jelenlegi tejpiaci gondok egy jelentős hányada ebből adódik. Mások viszont ezt tagadják, mondván, hogy a tagállamok nem változtattak véleményükön, és továbbra is fenntartják a kvótaemelés intézményét.