A miniszteri tanács az Európai Bizottság nyáron benyújtott javaslatát vitatta meg, amely kezdeményezte, hogy az uniós tagállamok a jövőben szabadon dönthessenek arról: teljes területükön vagy egyes övezeteikben engedélyezik, korlátozzák, vagy megtiltják a géntechnológiával módosított (GM) növények termesztését. Sok felszólaló támogatta a szabad döntés gondolatát, mások viszont megismételték azt az aggodalmat, hogy egy ilyen lépés megkérdőjelezné az unión belüli egységes piac működését. Szinte egyöntetűek voltak a felszólalások arra vonatkozóan, hogy a bizottság javaslata nem kielégítő, de abban már eltértek a vélemények, hogy csak módosításokra vagy teljes átírásra szorul. A magyar delegációt vezető Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter felszólalásában egyebek között üdvözölte, hogy a bizottság javaslata biztosítja a döntési szabadságot, ugyanakkor rámutatott, hogy mivel a vetőmagok behozatalára az intézkedések nem vonatkozhatnak, a tervezett szabályozás e kérdésben nem oszlatja el a felvetődött aggályokat. Kiemelte, hogy a gazdasági és társadalmi hatások vizsgálatának egy része még nem készült el, márpedig a független hatásvizsgálatok eredménye (beleértve a helyi környezetvédelmi elemzéseket) Magyarország számára kiemelten fontos. Fazekas Sándor pozitívnak mondta, hogy a bizottság javaslatában a régiók szerepe felértékelődik, így ezek is korlátozhatják vagy tilthatják a termelést. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós és a magyar fogyasztók nagy többsége elutasítja a genetikailag módosított szervezeteket tartalmazó termékeket. John Dalli (képünkön), a témáért felelős európai bizottsági tag a vitában elmondta, hogy egyelőre egy folyamat közepén tartanak, nem kell és nem is lehet döntést hozni a javaslat egészéről. Mint jelezte, még ebben a hónapban várja az uniós jogi szakértők véleményét a témában, év végén pedig a bizottság további előterjesztésekre készül. Jelenleg az EU-ban elméletileg uniós szinten engedélyezett a génkezelt növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják meg. Több tagállam azonban, köztük Magyarország is, elsősorban tudományos aggodalmak miatt heves ellenzője az ilyen termékeknek, így a lehetőséggel élve nemzeti tilalmi záradékokat tart érvényben. Miközben Dalli Luxemburgban is úgy érvelt, hogy a jelenlegi összevisszaság tarthatatlan, több nagy EU-tagállam képviselője kifogásolta, hogy a bizottsági javaslat az uniós belső piac egysége ellen hat. Többen kérdésesnek nevezték azt is, összhangban van-e a javaslat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival – e tekintetben korábban már több támadás érte az EU-t a génkezelt termékeket pártoló nemzetközi partnerek részéről. A javaslatot a múlt hónapban az EU-tagországok mezőgazdasági miniszterei is megvitatták, bár a végső döntés a környezetvédelmi tanácsé. Az agrártalálkozón szintén azok voltak többségben, akik szerint a javaslat jelenlegi formájában nem felel meg az eredeti célkitűzésnek.