A szimpózium témája a nagy tejtermelésű tehenek energiaellátása volt : „Energiaellátás új dimenzióban”.  Azért feszegették ezt a témakört, mert a  nagy és folyamatosan növekvő tejtermelésű tehenek takarmányozásában egyre inkább ez a kritikus láncszem. Az energiamérleg tekintetében egyre meghatározóbb a tömegtakarmányok minősége, hiszen a nagy takarmányfelvétel – ami  a magas tejtermelés alapja -, csak kifogástalan minőségű takarmányból várható. Minden lehetőséget és eszközt fel kell tehát használni az etetett takarmányok és takarmányadagok energiakoncentrációjának növelésére.

Az  előadásokban ezért két olyan melléktermék (cukor-pack , glicerin), került a célkeresztbe aminek segítségével javítani tudunk a nagy tejtermelésű tehenek energiaháztartásán. A cukor-pack  a cukorgyártás végén lerakódott cukor, ami egy szabadalmaztatott eljárással van oldatba elegyítve. A termék összcukor tartalma eléri a 45 százalékot. A gyorsan oldódó szénhidráttartalma miatt elsősorban a bendőbaktériumok energiaellátását javítja az alkalmazása. Használatával, édes íze miatt növelhető a szárazanyagfelvétel, javul a bendőfermentáció, emelkedik a termelődő összes illózsírsav mennyisége és segítségével maximalizálni tudjuk a mikrobiális fehérjeszintézist, ami 60-80 százalékban járul hozzá a fehérjeszükséglethez. A glicerin a biodízel gyártásból származó melléktermék. Segítségével csökkenthető az ellést követő energiadeficit, mivel képes a glükoneogenezis, a kérődzők fontos energiatermelő folyamatának serkentésére. A glicerin fermentáció növeli a propionsav és a vajsav moláris arányát és az összes illózsírsav termelést is. Gyors energiát szolgáltat a máj működésének fiziológiai támogatása mellett, és részben véd a zsíros májelfajulástól.  

A meghívott, nemzetközileg elismert Gabriela Varga professzorasszonynak – akinek fő kutatási területe az elmúlt években ezeknek a glükoplasztikus anyagoknak a vizsgálata -, fontos és új észrevétele, javaslata volt a hazai elméleti és gyakorlati takarmányozás számára. Mégpedig az, hogy a glicerin hatása a takarmányban hasonló lehet a cukorhoz és a keményítőhöz, ami miatt nem lenne különbség a tejelő tehenek teljesítményében vagy a bendő fermentációban.

Vizsgálni kell a glicerint mint takarmányösszetevőt cukor és keményítő helyettesítésére, a tejelő tehenek laktációs teljesítménye és a bendő fermentáció tekintetében. Ezen elméleti összefüggések – amelyeket korrekt állatkísérletekkel igazoltak az  Egyesült Államokban -, továbbá a Vitafort Zrt. által végzett munka és a bemutatott üzemi eredmények együtt azt eredményezik, hogy a Vitafort ezeket a melléktermékeket a napi takarmányozási gyakorlatában is alkalmazza.

A cukor-pack-ot és a glicerint jelenleg is forgalmazza a cég folyékony formában, de mint előadásukban is említették, a Vitafort Zrt.-Solum Zrt.-Adexgo Kft.-Magyar Cukoripari Zrt. együttműködésével ez év végétől megkezdik a szárított melasz forgalmazását alapanyag, illetve az ebből fejlesztett termékcsalád formájában. A porított glicerint és az ebből fejlesztett termékcsalád bevezetését is hasonló időpontra tervezi a Vitafort, bízva abban, hogy ezen új termékek segítségével tovább tudják majd javítani partnereik tejtermelési eredményeit és ezen keresztűl javulhat a tevékenységük gazdaságossága.

Látogatóban az ÁTK-nál

A Vitafort négy napos Szarvasmarha Szimpóziumot követően az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetbe is ellátogatott Gabriela Varga professzor asszony, Koppány Györggyel, a Vitafort K+F igazgatójával együtt. A vendégeket Herceghalmon Fébel Hedvig, az ÁTK főigazgató-helyettese, Takarmányozási Főosztályvezetője, Rátky József, DSc., habil., egyetemi magántanár, valamint Gábor György, PhD., tudományos tanácsadó fogadta. Rátky József bemutatta az intézetet, ismertette a Vitafort Zrt-vel való közös munka történetét. Emlékeztetett arra, hogy az ÁTK  és a Vitafort Zrt. együttműködése már 15 éves múltra tekint vissza az alkalmazott kutatásokban.

Egy 2002-2004 közötti együttműködési szerződés keretében a tejelő szarvasmarhák már említett szaporodási teljesítményének javítását vizsgálták. Egy 2004-2007 közötti GAK pályázat kapcsán a szaporodásbiológiai mutatók javítását kutatták okszerű takarmányozással tejelő szarvasmarha állományokban. A három éves programban (összesen 10 telepen végzett kísérletekben) több terméket fejlesztettek ki közösen. Innovációs szerződést kötöttek 2005-2008 évekre a tejelő szarvasmarhák ellés utáni tápanyag-ellátottsága és az újravemhesülés közötti összefüggések vizsgálatára (a Vitafort partnereinél). 2009-ben és 2010-ben innovációs szerződések következtek de együtt dolgoznak a világban egyéb projektek kapcsán is, amelyekhez a gazdasági hátteret K+F bilaterális együttműködések, illetve a beruházásokra vonatkozó kormányközi szerződések és a vállalkozói tőke adják. Az egyik ilyen projekt Laoszban 8,6 millió dolláros: három takarmánykeverő üzem (hal, sertés, baromfi) vágóhíd továbbá sertés és baromfi telepek. A másik említett projekt Algériában 15 millió dolláros,  tejelő szarvasmarha – embrió átültetés, mesterséges termékenyítő hálózat (folyamatban). Később kiskérődzők és takarmánykeverő üzemek vannak a projektben.

Gábor György röviden összefoglalta a cégek között évek óta sikerrel végzett közös munkát. Ezek között van a korai laboratóriumi vemhességvizsgálat PSPB (Biopryn) teszt, amelynek segítségével az üres állatok hamar kiszűrhetők. Az üres állatok vérmintáiból végzett ciklus vizsgálatot ezek célzott hormonkezelése követi a mielőbbi újravemhesítés érdekében. A magzatvesztés mértékének megállapítása, annak csökkentése is a célok között szerepel. A tenyésztési és szaporodási eredmények analízise a Bopella adatbázis. Az adatbázis összegyűjti és értékeli a telepről beérkező adatokat (a tehenek származási és termelési, valamint szaporodási, involúciós és kezelési adatait), a termékenyítő bika és apa adatait, a vemhességvizsgálati és ciklusvizsgálati laboratóriumi eredményeket, a magzatvesztési adatokat, a napi hőmérsékleti adatokat (min., max., közép).