Ezt Puskás Zoltán, a cég vezérigazgatója nyilatkozta. A március elején kinevezett új vezérigazgató elmondta: azért, hogy a kezdődő turisztikai szezont ne zavarja a főként a déli partra kisodródó nagyszámú haltetem, a begyűjtésükre átcsoportosították a cég halőreinek és halászainak egy részét is. Idén a nonprofit társaság igyekszik bevonni a munkába az önkormányzatokat, amelyekkel példás együttműködést sikerült kialakítani – fogalmazott Puskás Zoltán. A társaság a haltetemek gyorsabb és hatékonyabb eltakarítása érdekében gyűjtőzsákokat osztott az önkormányzatoknak, strandkezelőknek, és arra kérte a lakosságot, hogy telefonon – a 84/519-640-es, üzenetrögzítős számon – jelentse be, aki haldögöt észlel. Puskás Zoltán kifejtette, természetes, hogy egy tó halállományának évente néhány százaléka elpusztul. Télen, főként a jég alatt ez a folyamat erősebb, majd tavasszal felveti a melegedő víz a haltetemeket. Az idén a május közepén bekövetkezett hirtelen vízfelmelegedés miatt koncentráltabban lehetett észlelni ezt a jelenséget, de kijelenthető, hogy bár eddig 10-20 százalékkal nagyobb a halpusztulás, mint az elmúlt években, ez nem jelent havaria helyzetet. A pusztuló busák átlagsúlya viszont 15-ról 20 kilogrammra emelkedett, esetenként 35-40 kilogrammos tetemek is előkerülnek, amelyek megsemmisítése kilónként 100 forintjába kerül a társaságnak. A természetes halelhullás vége közeledik, erre abból lehet következtetni, hogy míg az elmúlt hetekben napi 200-250 darab, az elmúlt napokban már csak napi 20-30 darab busatetemet kellett begyűjtenie a BHNp-nek. Jelentős számban hullottak el az idén angolnák, és kisebb számban harcsák is. Puskás Zoltán hangsúlyozta: az, hogy már ekkora testű busák pusztulnak a Balatonban, azt jelzi, elöregedett a tó busaállománya, és szükség lenne az erőltetett lehalászására. Régóta kitűzött cél, hogy eltávolítsák a tóból ezt az itt nem honos halat, amire korábban még jutott némi állami finanszírozás, de az idén eddig semmi. Fontos lenne, hogy ne megsemmisítésre váró tetemként kelljen begyűjteni a balatoni busákat, hanem kihalászás után értékesíteni lehessen az egészséges táplálkozás étrendjébe kitűnően illeszkedő, értékes fehérjéket tartalmazó húsát – tette hozzá, emlékeztetve a BHNp közelmúltban indított új kampányára, hogy „Együk ki a busát a Balatonból”. A BHNp a közelmúltban indítványozta a kormányhivatalnál és az érintett halászati felügyelőségeknél, hogy korlátozzák, szükség esetén pedig tiltsák be a Balaton vízgyűjtőjén található halastavakban a busatermelést. Puskás Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, a Balatonba 1972-1984 között telepítették a busákat, amellyel azért álltak le, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Azóta tudományosan senki nem igazolta, hogy a busa képes leívni a tóban, mégis érkezik valahonnan utánpótlás, amelynek legvalószínűbb forrásai a vízgyűjtőn lévő tógazdaságok lehetnek – véleményezte. A BHNp jó példával élen járva az általa kezelt tógazdaságokban már megszüntette a busatermelést.