Egy tájház odaköt a szülőföldhöz, hozzákapcsol a múlthoz és bekapcsol a közösségbe, továbbá segíthet a helyieknek, hogy elhelyezzék magukat térben, időben és a társadalomban – mondta V. Németh Zsolt.

Bugyi és környéke gazdasági, termelési tér, ami zöldségtermesztésével fontos szerepet játszik a főváros élelmiszer-ellátásában, ugyanakkor biológiai és élettér is: szikes pusztái, láprétei a túzok és törpe nőszirom élettere. Mindezek mellett kulturális tér, benne az emberrel, annak közösségeivel, hagyományaival, történelmével, épített, tárgyi és szellemi örökségével – hangsúlyozta V. Németh Zsolt.

A Bugyelláris Hagyomány- és Értékőrző Egyesület a Darányi Ignác Terv vidékfejlesztési programjából csaknem 50 millió forintot nyert a Tájház megépítésére. Ezen felül a beruházást Bugyi Nagyközség Önkormányzata, valamint a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület is támogatta. A Tájház a mai kor igényeinek megfelelően épült, de a régmúlt parasztházak hangulatát adja vissza.

A bugyi Tájház bemutatja a település népművészeti hagyományait, népszokásait, valamint az elődök mesterségeit. A helyiek azonban nem elégedtek meg azzal, hogy helyet csináltak a polcon a kaszának, a korongnak, a fakanálnak, ugyanis régimódi aratás, kerámiatábor, valamint lekvárfőzés is szerepel a terveik között. A beruházás megvalósulása újabb előrelépés a település fejlődésének történetében, és kiváló példája a helyi intézmények, civil szervezetek és vállalkozások együttműködésének. Ez pedig azért fontos, mert Bugyi lakosai szerint annak a közösségnek van jövője, aki ismeri és tiszteli múltját.