A szakember kifejtette: jelenleg mintegy 2000 hektáron termesztenek fűszerpaprikát Magyarországon, pedig öt évvel ezelőtt még 5.000-6.000 hektár volt a vetésterület. Egy hektáron 8-10 tonna paprika szüretelhető, s tíz tonna nyers paprikából nagyjából másfél tonna őrlemény készül. Évente összesen körülbelül 2.000 tonna fűszerpaprika-őrleményt állítanak elő, míg az itthoni konyháknak ennek a duplájára lenne igénye. Az öt évvel ezelőtti termelés visszaesés egyik oka a 2004 őszén bekövetkezett toxin-botrány volt, amikor a határértéket meghaladó mértékben aflatoxint tartalmazó fűszerpaprika-őrlemény került forgalomba. Akkor a külföldi partnerek más szállítók után néztek, és rájöttek, hogy olcsóbbat is találnak a magyar paprikánál. Azonban míg az import paprikának nagyon jó a színező anyaga, ízereje sokkal gyengébb a magyarénál. Ennek oka a termőterület minősége. A fűszerező erő a hazai terméknél nagy előnyt jelenthetne piacon – véli a szakember. Hozzátéve: a paprika egyharmada nem őrleménynek készül, hanem krémként dolgozzák fel. Jelenleg még nincsenek olyan szabályok, amelyek tiltanák a külföldi paprikaőrlemények bekeverését a magyarba, de már elindult egy folyamat – magyarázta Tímár Zoltán. A szegedi paprika eredetvédelmi eljárása már a végéhez közeledik, és a közeljövőben rákerülhet a minőségi jelzés az alföldi városban készült őrleményre. Ez azt jelenti majd, hogy meghatározott termőterületen, fajtákból és eljárással lehet csak majd előállítani az eredetvédett terméket. Ehhez hasonlóan elindult a kalocsai paprika uniós védelmének eljárása is. A termőterület növelésére több megoldás is körvonalazódik. Kalocsa környékén egy az időjárásra és a kórokozókra ellenállóbb fajta nemesítése kezdődött meg, míg Szegeden a fóliás termesztéssel igyekeznek tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá tenni a termelést. Jelenleg már 10-15 hektáron termesztenek fólia alatt. Jelentős érdeklődés van Erdélyben az eljárásra, ott valamivel innovatívabbak a termelők – tette hozzá Tímár Zoltán.