A hibás talajgazdálkodás is felelős a somogyi károkért

Tóth István ismertette: Somogybabodnál fél kilométer hosszú, tíz méter mély és 13-14 méter széles talajeróziót és az északi somogyi dombság többi részén is rendkívüli károkat okozott az elmúlt csapadékos időszak. Az igazgató elmondta, hogy nem példa nélküli, de rendkívül sok, közel 400 milliméternyi csapadék hullott két hónap alatt Somogy megye északi részén. A Balaton vízgyűjtőjének számító dombságon az elmúlt évtizedekben sok helyen ráálltak a nagyüzemi mezőgazdálkodásra, megszüntetve árkokat, erdő- és gyepsávokat, cserjéseket és a tagolt gazdálkodást. A problémát tetézte, hogy a lejtőkön bizonyos meredekség felett csak sűrű vetésű növény termeszthető, amit nem tartott be a térség gazdálkodóinak egy része, alapvetően gazdasági kényszer miatt (egyebek közt növény-egészségügyi és piaci okokból kényszerülnek a termelők például kukorica vetésre búza helyett). Ez vezethetett odáig, hogy nem volt ami felfogja a rendkívüli mennyiségű csapadékot, és a Tetves-patak Balatonszemes határában „kamion-szám” hordta és hordja a löszt a Balatonba – mondta a szakember. Tóth István szerint a Balaton vízminőségét nem veszélyeztetik a történtek, legfeljebb több kotrásra lesz szükség az érintett partszakaszon, azonban az észak-somogyi dombság termőrétege annyira károsodott – nem beszélve az több helyen szakadékká nőtt eróziókról,- hogy ez hosszú évekre visszavetheti, megnehezíti az itt folyó termelést, gazdálkodást. A talajvédelmi szakemberek megkezdték a keletkezett károk, talajeróziók felmérést, hogy erre alapozva dolgozzanak ki egy rekultivációs stratégiát, amelynek fontos eleme lesz erdők, erdősávok, cserjések telepítése, valamint a tagolt gazdálkodás visszaállítása a térségben. A talajkárok több száz somogyi gazdálkodót érintenek, akik közül jó néhányan figyelmeztetésben részesülnek a közeljövőben a szabálytalan gazdálkodás miatt, de talajvédelmi bírsággal nem kell számolniuk, hiszen kétségessé vált, hogy „ki tudják-e heverni” veszteségeiket – fogalmazott a szakhatóság szakembere. Beszámolójából kiderült: a problémák nem új keletűek. Ha kisebb mértékben is, de már az elmúlt években is jelentkeztek gondok, amikor egy-egy esőzés után nagy mennyiségű sarat kellett eltakarítaniuk a közútkezelőknek a térség útjairól, köztük a 67-es főútról.

Vélemény, hozzászólás?