Ezt Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője hangsúlyozta az Európai Parlament plenáris ülésén, a hátrányos adottságokkal rendelkező mezőgazdasági területekről tartott vitán. Tabajdi Csaba kifejtette: a Duna-Tisza közi Homokhátság például hagyományosan nagy agrárpotenciállal rendelkező terület volt, a felmelegedés miatt azonban az utóbbi években olyan drasztikus mértékben felborult a talaj vízháztartása (átlagosan 3-4 méterrel csökkent a talajvízszint), hogy az ENSZ már félsivatagi területként tartja nyilván. Itt azoknak a gazdálkodóknak, akik nem tudnak öntözni, egyre kevesebb esélyük van a nyereséges termelésre – hívta fel a figyelmet az európai uniós képviselő. A Homokhátság esete nem egyedi, Dél-Európában számtalan helyen küzdenek hasonló problémákkal. A hátrányos területek támogatása tehát csak akkor lehet igazán hatékony, ha azokat megfelelő infrastrukturális, például öntözés és vízgazdálkodás fejlesztését célzó intézkedésekkel kombinálják” – tette hozzá Tabajdi Csaba. A magyar képviselő felszólalásában fontosnak nevezte, hogy a Közös Agrárpolitika költségvetésében továbbra is helyet kapjon a természeti hátrányokkal sújtott mezőgazdasági területek támogatása, hiszen ezek nélkül ezeken a területeken még inkább felgyorsulna a gazdálkodási tevékenységek felhagyása, mely az ökológiai károkat és szociális problémákat is okozna. Tabajdi Csaba üdvözölte, hogy az Európai Bizottság a tagállamokra bízza a nyolc új kritérium szerint meghatározott terület-besorolási rendszer kialakítását, lehetőséget adva ezzel a regionális sajátosságok érvényesítésére. Újra szót emelt azonban a kifizetések szintjében tapasztalható tagállamok közötti különbségek, egyenlőtlenségek miatt és hangsúlyozta, hogy a 2013-at követően életbe lépő új Közös Agrárpolitikában mindenképpen el kell kerülnie ezeket.