A horvát kormány komolyan veszi az INA és a Mol közötti szerződést, illetve a Mol azon szándékát, hogy legalább kétmilliárd kunás kártérítési keresetet nyújtana be a horvát állam ellen – erősítette meg Branko Grcic miniszterelnök-helyettes és Slavko Linic pénzügyminiszter.

Slavko Linic a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) által vezetett előző kormányt okolja azért, mert az nem vette át az INA veszteséges gázüzletágát, noha erre még 2009-ben szerződésben vállalt kötelezettséget, és ez jogalapot biztosít a Molnak a kártérítési igényekre.

A Jutarnji List című horvát napilap írt arról, hogy a Mol legalább kétmilliárd kunás (80 milliárd forint) kártérítési keresetet szándékozik benyújtani a horvát állam ellen, mert álláspontja szerint ekkora veszteség érte amiatt, hogy Zágráb nem hajtotta végre a gázüzletág átvételéről szóló megállapodásban foglaltakat.

Újságírói kérdésre, miszerint a Mol fenyegetése komoly-e, vagy csupán a szeptember 18-i, az INA irányítási modelljének módosítását célzó megbeszélések talaját készíti elő, a pénzügyminiszter a csütörtöki kormányülés után azt mondta, hogy ez „komoly fenyegetés” azon szerződések miatt, amelyeket „sajnos a HDZ-kormány aláírt”.

Linic szerint ez újabb veszélyt jelent a költségvetésre, míg Branko Grcic kormányfőhelyettes azt mondta, hogy ez nagyon komoly ügy, mert Horvátországra nézve kötelező érvényű szerződésről van szó. Arra a kérdésre, hogy most a Mol jobb tárgyalási pozícióban van-e a horvát államnál, Grcic azt mondta, hogy ő nem így fogalmazna. A Mol az INA részvényeinek 49,08 százalékát, a horvát állam pedig 44,84 százalékát birtokolja.

A Mol megerősítette, hogy a cég július végén levelet küldött a horvát kormánynak, amelyben hangsúlyozták: elkötelezettek az együttműködés mellett a horvát kormánnyal, és hogy egy „konstruktív és gyakorlati megoldás születhessen a horvátországi, és az INA-ban meglévő befektetéseivel kapcsolatban”. „Reméljük, hogy a horvát kormány hasonló mértékben elkötelezett az INA jövőjével kapcsolatban” – áll a közleményben, hozzátéve: egy „működőképes megoldás közös kimunkálása” az INA-ban érintett összes fél érdeke, ugyanakkor a Molnak mint egy nyilvánosan működő részvénytársaságnak, saját részvényesi érdekeit is szem előtt kell tartania. „Ezek figyelembe vételével elkötelezettek vagyunk jóhiszemű tárgyalások folytatására és egy minden érintett részére elfogadható megoldás megtalálására. Ha azonban ez nem vezetne eredményre, a Mol arra kényszerülhet, hogy a legmegfelelőbb jogi lépést megtegye érdekei védelmében” – zárul a közlemény.

A horvát kormány és a Mol tárgyalásai szeptember 18-án kezdődnek. A horvát kormány augusztus elején megállapította, hogy nem folytatódhat a csökkenő olaj- és gáztermelés, ezért jóváhagyott egy „tárgyalási keretet”, amely az egyéni részvényesek arányának figyelembe vételével módosítaná a INA jelenlegi irányítási modelljét.

A veszteséges gázüzletág átvételéről szóló keretszerződést 2009. január 30-án írta alá a Mol, a horvát kormány és a Plinacro, az állami tulajdonú gázvezeték-üzemeltető vállalat. Abban állapodtak meg, hogy a Plinacro 514 millió kunáért (20,15 milliárd forint) megveszi az INA okoli gáztárolóját, a gázkereskedelmi tevékenység értékesítésére vonatkozó szerződést pedig 2009. július 1-ig kell megkötni. Megállapodtak abban is akkor, hogy az INA által átadott gáz értékesítési ára fokozatosan eléri az importárat 2010 és 2014 között, és ezzel párhuzamosan a kormány és az INA hosszú távú bányajáradék-megállapodást kötnek az INA horvátországi szénhidrogén termelésével kapcsolatban.

Az okoli gáztározó a Plinacróhoz került, de Jadranka Kosor kormánya 2010. december 1-ig halasztotta a gázkereskedelmi üzletág átvételét, majd 2010 végén végképp elállt az ügylettől.