Az EU végrehajtó testülete ugyanakkor azt is közölte, hogy a súlyos válság után a fellendülés még mindig törékeny, ezért szükség van a konszolidáció és a szerkezeti reformok folytatására. Tavasz végén a bizottság még egy százalék alatt növekedést jósolt ez évre. Az euróövezetben 1,7 százalékos növekedést várnak az idén. Az Európai Unióban a bruttó össztermék növekedése „a második negyedévben különösen erőteljes volt, és a korábban feltételezettnél nagyobb mértékben alapult a belföldi keresleten” – állapította meg a bizottság. Hozzátette: bár a gazdasági tevékenység a várakozások szerint továbbra is visszafogott lesz az év második felében, „a második negyedévből átgyűrűző lendületnek köszönhetően” a tavaszi előrejelzéshez képest valamelyest jobb negyedéves adatokra van kilátás. A bizottság arra is figyelmeztetett, hogy a gazdaság alakulása nagy eltéréseket mutat az uniós tagországok között. A most készített előrejelzés csak a legnagyobb GDP-aránnyal rendelkező EU-tagországok – Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország és Spanyolország – teljesítményét veszi figyelembe, de mivel ezek az országok együtt az unió GDP-jének mintegy 80 százalékát adják, viszonylag megbízható. Az érintett tagállamok közül a német és a lengyel gazdaság teljesít legjobban. Mindkettőben 3,4 százalékos növekedés várható idén éves szinten. A vizsgált országok közül ugyanakkor Spanyolországban továbbra sem vár GDP-bővülést Brüsszel, a mostani prognózisban 0,3 százalékos csökkenés szerepel. Olli Rehn, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztos sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a belföldi kereslet fellendülése jó jel a munkaerőpiac számára. Úgy vélte azonban, továbbra is kulcsfontosságú a pénzügyi stabilitás fenntartása és a költségvetési konszolidáció folytatása. „Ugyanakkor növekedési potenciálunk fokozása érdekében előre kell hoznunk a strukturális reformokat. Minél előbb és erőteljesebben lépünk fel ezen a fronton, annál biztosabbak lehetünk a tartós növekedésben és munkahelyteremtésben” – fogalmazott. A bizottság azt is megállapította, hogy az uniónál szélesebb körre tekintő, világszintű fellendülés várhatóan gyengébb lesz az év második felében, de az újbóli visszaesés „valószínűtlennek tűnik”. Az úgynevezett globális GDP az EU nélkül az előrejelzések szerint mintegy 5 százalékkal növekszik idén, ami 0,25 százalékponttal magasabb a tavaszi előrejelzésnél. A bizottság leszögezte: a pénzügyi piacok továbbra is sérülékenyek, mivel csak részben lábaltak ki a májusban átélt feszültségekből. Az inflációt illetően Brüsszel nem változtatott előrejelzésén: 1,8 százalékra várja idén a teljes az EU-ban és 1,4 százalékra az euroövezetben. A bizottság szerint ennek magyarázata a továbbra is lanyha gazdaság, a csekély bérnövekedés és az alacsony inflációs várakozások.