A jogszabály tervezet kimondja: a szőlőültetvények telepítési és kivágási engedélyezése, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH) a szőlőművelő gazdákkal közvetlen kapcsolatban álló hegybírókhoz kerül. A szaktárca a jelenleginél pontosabb szabályozást készített a nem művelt ültetvények helyzetének rendezésére, hogy az ültetvények kivágása után megmaradhasson a szőlő újratelepítési jog, és a termőterület ne csökkenjen tovább. A bortörvény módosításával a borászati melléktermékek, így például a borseprő felhasználása is változik. A VM közleménye szerint a magyar szeszesital előállítók a jó minőségű borseprő felvásárlásával és felhasználásával európai versenytársaikhoz hasonlóan készíthetnek borpárlatot, amire eddig nem volt lehetőségük. A jelentős bormennyiséget tartalmazó borseprő centrifugálásával vagy szűrésével nyert borból megfelelő minőségben borpárlat készíthető. A borseprőt borpárlat céljából kizárólag alkoholtermékek előállítására engedéllyel rendelkező üzemben lehet felhasználni. Az intézkedéssel csökkenhet Magyarország borpárlat importja. A bortörvény módosításával egyszerűsödik az ágazat szabályozása és adminisztrációja. A bortörvény a módosítást követően átlátható, keretjellegű szabályozás lesz, ennek következtében az ágazat szereplői egyszerűbben teljesíthetik adatszolgáltatási kötelezettségeiket. A törvény keretjellege miatt az egyszerűsítés konkrét elemei a Vidékfejlesztési Minisztérium rendeleteiben jelennek meg a nyáron. A szőlő- és borágazat igen összetett és részletes szabályozással rendelkezik, az erre épülő adminisztrációs kötelezettségek komoly kihívás elé állítják az ágazat szereplőit. A bortörvény módosítása lehetővé teszi, hogy a borászati adminisztrációs kötelezettségek teljesítése egyszerűbbé váljon, ezzel is ösztönözve az ágazatban dolgozókat arra, hogy tevékenységüket fejlesszék, megélhetésüket a szőlőművelésben, borkészítésben találják meg.