Ezt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter mondta egy szakmai tanácskozáson. A vidékfejlesztési miniszter a „KAP reform 2014-20 – agrárgazdasági kihívások” című konferencián elmondta, 2011 első félévében a magyar EU-elnökség kimagasló eredménye volt, hogy sikerült megvédeni a Közös Agrárpolitikát, így a gazdák a jövőben is kapnak támogatást. Hozzátette: voltak ugyanis olyan tagállamok, amelyek meg akarták szüntetni az agártámogatások rendszerét, illetve markánsan, például 30 százalékkal csökkenteni akarták a Közös Agrárpolitika költségvetési keretét. Ám a magyar elnökség ideje alatt a tagországok nagy többséggel a KAP folyatása mellett szavaztak – fejtette ki. A miniszter kitért rá: az elmúlt 50 év alatt a KAP minden kritika ellenére az egyik legerősebb és legeredményesebb közösségi vívmánnyá vált. A második világháborút követő évtizedekben, az élelmiszerhiánnyal és az újjáépítés terheivel jellemezhető Európában megteremtette az élelmiszer önellátást, hozzájárult az életszínvonal növekedéséhez. A KAP-nak köszönhetően sikerült megőrizni a vidéki tájak sokszínűségét, a termelési hagyományokat, a genetikai örökséget. A Közös Agrárpolitika segített az agrármodernizációban, megteremtette az élelmiszerbiztonságot, ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy fenntartható pályára állítsák a mezőgazdaság fejlődését – fejtette ki. Az első 30 év után az agrártermelés meghaladta a belső piac felvevőképességét, és így a fejlődés eredményeként szükségessé vált a KAP reformja. Ez 1992-ben indult el, és gyakorlatilag a mai napig tart. Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, így nyolc éve működik a magyar mezőgazdaság a KAP keretei között. Nyolc éve állnak rendelkezésre a közösségi források a gazdálkodók támogatására. Ebben a nyolc évben rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek az érintettek a KAP-pal kapcsolatban. Egyúttal kikristályosodtak azok a stratégiai célkitűzések, amelyek mentén tovább lehet haladni – mondta a miniszter. A jövőre vonatkozó elképzelések közül Fazekas Sándor kiemelte: Magyarország természeti és éghajlati adottságai magas színvonalú és változatos élelmiszertermelésre ösztönzik a magyar gazdálkodókat. De az ország még számottevő mezőgazdasági potenciállal rendelkezik – például ilyen az édesvíz-készlet -, amit ki lehet használni. A miniszter úgy vélte, Magyarországnak és a magyar vidéknek olyan erőteljes és sokszínű mezőgazdaságra van szüksége, ahol a családi gazdaságoknak kiemelt szerepe van. Emellett a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyban van, a helyben előállított áru érték, miközben a gazdasági és környezeti szempontok is fontos jellemzői a gazdálkodásnak. E tekintetben a KAP, a Nemzeti Vidékstratégia és a Darányi Ignác Terv célkitűzései gyakorlatilag egybe esnek – húzta alá. Utalt arra: a 2010 őszén megjelent bizottsági közlemény óta ismert az a hármas célkitűzés-rendszer, amelyet a 27 tagállam egyhangúlag fogadott el a KAP közös irányaként. Az életképes élelmiszertermelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása az EU legfontosabb prioritásai. Megjegyezte: a Nemzeti Vidékstratégiában is elsőbbséget élveznek ugyanezek a célkitűzések. Emlékeztetett: a KAP 2014 és 2020 közötti kereteiről már több éve folyik az eszmecsere. A mostani konferencia is azt a célt szolgálja, hogy a tanácskozás résztvevői megismerjék a jogszabálytervezetek tartalmát, a vitás kérdéseket, valamint a magyar álláspontot. Ez utóbbi szerint a KAP a funkció- és feladatkörét kizárólag akkor tudja ellátni, ha forrásai nem csökkennek. További határozott álláspont az is, hogy a KAP már ma is jelentős környezetvédelmi előnyöket garantál. Ezért ezek erősítésével Magyarország is egyetért, de álláspontja szerint azt mindenképpen el kell kerülni, hogy a gazdálkodók tevékenységében vagy anyagi helyzetében törést okozzon ez a változtatás. A támogatási felsőhatár bevezetése régi közösségi igényt elégít ki, amit Magyarország is támogat. Magyarország üdvözli a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerét is, ami itthon várhatóan több tízezer gazdálkodó életét fogja megkönnyíteni. Fazekas Sándor hozzátette: a piaci beavatkozások köre ugyan szűkülni, intenzitása várhatóan mérséklődni fog, ám bővülnek a kockázatkezelési eszközök, s új elemként megjelenik egy jövedelemstabilizációs mechanizmus is. Hozzátette, a vidékfejlesztés területén a magyar intézkedési lehetőségek nagyon hasonlóak, vagy akár kedvezőbbek lehetnek, mint a jelenlegi időszakban.