Sziebert István az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kifejtette: a térségben a szovjet típusú váltás korábban figyelmen kívül hagyta a természetes adottságokat, pedig ezek kihasználásával a mezőgazdaság jelentősége felértékelődhetne, és az eddig elhanyagolt területek ismét benépesíthetők lehetnének. A Kárpát-medence sokszínű, de egységes térség, amelyben szinte önellátó gazdaság hozható létre, ráadásul a lakosság szükségleteihez képest 50 százalékkal több élelmiszert lehetne termelni itt – fogalmazott. A korábbi években a mezőgazdaságban a tőkehatékonyságot tartották szem előtt, aminek eredményeként elnéptelenedett a vidék – vélte. Úgy látta, a Kárpát-medence csaknem valamennyi országában hasonló a helyzet. Hozzátette: az elmúlt időben a kisgazdaságok jobbára leépültek. Rámutatott: az a gazdaság hatékony, amely munkahelyeket teremt, óvja környezetét, és megbízható termékeket állít elő. Az önkormányzatoknak is igen nagy a szerepük a helyi termelés és értékesítés támogatásában – fűzte hozzá. A kormány célja, hogy olyan vidékfejlesztési stratégiát dolgozzon ki, amely az egész térségnek kedvező, és ha egyetértésre jutnak a szomszédos országokkal, a régióban egységes szabályozást hozhatnak létre – mutatott rá. Megjegyezte: a vidékfejlesztési stratégia szempontjából Magyarország élen jár a környező országokhoz képest. Czene Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője arról számolt be, hogy a jelenleg kidolgozás alatt álló vidékfejlesztési stratégia regionális megközelítése azért is fontos, mert a határokon túl élő magyarok jelentős része vidéken él, és a mezőgazdasági termelésben érdekelt.