Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke előadásában a vendéglátásban már kialakított együttműködést hozta fel követendő példaként. Elmondta, a turizmusban már nem egy-egy településre, hanem több helységre kiterjedő komplex szolgáltatásokat kell nyújtani, erre már jó példa a Tisza-tó. A térség turizmusának elmúlt húsz évi fejlődését ezzel együtt hullámzónak ítélte. Jelezte, fellendülőben van a belső turizmus, aránya meghaladja az 50 százalékot, és ehhez a Tisza-tavi települések idegenforgalmi szakembereinek is alkalmazkodniuk kell.

A Tisza-tónak nincs jövőképe

Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára arról beszélt, ha a Tisza-tónak nincs jövőképe, akkor csökken a turisztikai vonzereje, és ez számtalan kedvezőtlen folyamatot indíthat el, egyebek között a megélhetési gondok és a munkanélküliség növekedését. A tárca igyekszik a térség számára megteremteni az árvízvédelmi biztonságot, amely alapja minden tevékenységnek. Ezért például a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztett változata keretében vésztározók sora épül ki a Tisza-mentén, ezek közül legutóbb a hanyi-tiszasülyi és nagykunsági alapkövét tették le – emlékeztetett a szakállamtitkár.

Díjak és díjazottak

A rendezvény nyitó napján átadták a rendező Szféra-Tisza Kft. által alapított díjakat. A leadott közönségszavazatok alapján az Év Tisza-tavi polgármestere a Heves megyei Polgár elöljárója, Tóth József, alpolgármestere a kunhegyesi Vincze László, míg jegyzője a tiszafüredi Baranya Pál lett. Varga László, a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója a Tisza-tó fejlesztéséért járó díjat vehette át, amelyet a rendező által felkért zsűri ítélt oda a szakembernek. Vasárnap szintén a Tisza-tavi régió fejlesztésének fő irányairól konzultáltak a meghívottak a korábban már munkájukért díjazott polgármesterekkel, alpolgármesterekkel és jegyzőkkel.