A kérdéskörről külön egyeztetést tartanak várhatóan június első napjaiban a visegrádi négyek agrárkamarái, a Magyar Agrárkamara javasolta, hogy szögezzék le: szükség van a kereskedelmi etikai kódex megalkotására.

Néhány év alatt nyomultak be

Koncz György, a Magyar Agrárkamara elnökhelyettese úgy vélte: míg az Európai Unió régi tagországaiban szerves fejlődés során alakult ki a termelők, a feldolgozók és a kereskedők viszonya, addig a V-4-ekben néhány év alatt nyertek jelentős teret a multinacionális áruházláncok, és napjainkban gyakran az összes kereskedelmi forgalom több mint felét a kezükben tartják.

Körbeutaztatják az árukat

A Magyar Agrárkamara szerint a multinacionális áruházláncok módszereinek lényege, hogy minél alacsonyabbra szorítsák le a beszerzési árakat, és bevételeiket olyan összegekkel gyarapítsák, amelyeket a beszállítók fizetnek meg. Ezek aránya gyakran az áru átvételi árának 30-50 százalékát is elérheti. A helyi termékeket ugyanakkor nyomott áron kínált importtal helyettesítik. Gyakorlat az is, hogy a V4-ek termelőitől származó terméket körbe utaztatják a régióban és ezzel kényszerítik árengedményekre a helyi beszállítókat. Ezt a gyakorlatot szeretnék megszüntetni a V4-ek agrárkamarái, eddig ugyanis a V4-k országaiban nem találták megoldást a beszállítók kiszolgáltatottságának csökkentésére.

Utolsó kapcsolódó hírek:
►Kiegyenlített támogatást akarnak a V-4-ek agrárkamarái ►Visegrádi négyek: agrárkamarai találkozó Debrecenben