A válság növelte a munkaerő-piaci egyenlőtlenségeket

Ezt Fazekas Károly, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA-KTI) igazgatója mondta a Munkaerő-piaci Tükör 2010 című kiadvány bemutatóján. Az évente megjelenő tükör központi témája ezúttal az, hogy milyen hatással volt a válság a munkaerő-piacra. Fazekas Károly kiemelte: a munkaerő-piaci válság kezelésére alkalmazott szakpolitikai intézkedések csak “tüneti kezelésként” szolgáltak. A Munkaerő-piaci Tükörből kiderül: 2009-ben a kormány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a munkaügyi központok összesen 19 milliárd forintot költöttek munkahelymegtartó támogatásokra, amellyel legalább 60 ezer munkahelyet sikerült megmenteni. Köllő János, az MTA-KTI tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: a legalább 60.000 munkahely megtartása is jelentős eredmény, ugyanakkor ma már nyilvánvaló, hogy a munkahely-megőrzési és -teremtési programok nem tudták elejét venni a munkanélküliség növekedésének. Kifejtette: Magyarország nem tartozott azok közé az országok közé, amelyekben úgynevezett “puhább eszközökkel” – például bércsökkentéssel, munkaidő rövidítéssel, vagy visszavételi ígérettel kombinált ideiglenes elbocsátással – tompítani tudták volna a válság munkaerő-piaci következményeit – ismertette Köllő János. A Munkaerő-piaci Tükörből kiderül, hogy 2008 októbere és 2010 júniusa között összesen 889 cég, csaknem 53.000 munkavállalót érintő csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi kirendeltségeken. A költségvetési szektorban 2008-2009-ben a foglalkoztatás közmunkások nélkül 0,4 százalékkal csökkent, munkaidő-csökkenés pedig meghaladta az 1 százalékot, emellett nagy – fűnyíróelv szerinti – bércsökkentés volt. A magánszektorban a reálbér nem változott, a munkaidő-csökkenés nagy része pedig létszámcsökkenésből adódott – fűzte hozzá. A munkaidő kutatásba bevont alkalmazottak 55 százalékánál összességében nem változott, a többieknél viszonylag gyakori volt a havi 8 órás csökkenés. Köllő János kiemelte: a válság következménye az is, hogy jelentősen nőtt az ifjúsági munkanélküliség, és romlott a gyors elhelyezkedés esélye a munkából kikerülők körében. Ezenkívül 20 százalékkal nőtt a nem támogatott munkanélküliek száma, különösen nagy a növekedés azok között, akik nem régen munkanélküliek és keresnek vagy akarnak állást, valamint nem kapnak egyéni jogon támogatást – jelezte. A szakember a jövőre vonatkozóan elmondta: a korábbi válságok tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatás a többi gazdasági mutatóhoz képest mindig később tér vissza a válság előtti szintre a beruházások visszaesése miatt. Valószínű az is, hogy a munkaerő-piacra foglalkoztatottként visszakerülőket a korábbinál nagyobb arányban alkalmazzák majd határozott idejű szerződéssel és munkaerő-kölcsönzőn keresztül.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.