A KBC a 2009 decemberével végződő negyedévben 304 millió euró adózott nyereséget ért el. 2008 negyedik negyedévében, a nemzetközi pénzügyi válság kellős közepén 2,6 milliárd euró veszteséget szenvedett el a csoport. A harmadik negyedévi 528 millió eurós adózott nyereséghez képest viszont a negyedik negyedévi nyereség visszaesést jelent. A pénzügyi válság hatásának betudható tényezők leszámításával a negyedik negyedéves nyereség 218 millió euró, kevesebb az elemzők által várt 232 milliónál. A 2009 negyedik negyedévi adó előtti nyereség 320 millió euró volt, a 2008 negyedik negyedévi pedig 2,963 milliárd euró veszteség. 2009 harmadik negyedében az adó előtti nyereség 411 millió euró volt. Belgiumban a hitelezési a vagyonkezelési üzletág jövedelmezően működött és 271 millió euróval járult hozzá az eredményhez kissé megnövelt hitelfedezeti tartalék mellett is. Kelet-Európa és Oroszország viszont 79 millió euró veszteséget termelt a befulladt hitelek növekvő száma miatt, különösen a lengyelországi lakossági fogyasztási hitelezési üzletágban, amit a bank fel is kíván számolni. A negyedik negyedév folyamán a bank 625 millió eurót különített el kelet-európai hitelfedezeti tartalékába, 68 százalékról 75 százalékra emelve a problémás kintlévőségei fedezetét. A negyedik negyedévben a hitel portfolió 3,4 százaléka minősült problémásnak, de a 2009-es hitelveszteségek mérsékelt, 1,1 százalékos szinten maradtak. A kereskedelmi banki üzletág jobban teljesített mint a korábbi negyedévekben, de még nem lépte át a fedezeti pontot és 2 millió eurós veszteséget termelt. A KBC volt az egyik legnagyobb áldozata volt a nemzetközi hitelkrízisnek, három alkalommal részesült szövetségi és regionális kormányzati támogatásban. Az összesen 7 milliárd eurós juttatás felkeltette az Európai Bizottság figyelmét, amely a jogtalan előnyszerzés megakadályozására és további segélyek megelőzésére alaptevékenységhez nem tartozó üzletágainak értékesítésére kötelezte a KBC-t.