A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM)szerint a díjfizetést bevezető törvény erénye az is, hogy kistermelőbarát: mentesül ugyanis a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól az a mezőgazdasági kistermelő, akinek személyi jövedelemadó-köteles éves jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján ez év januárjától élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük az élelmiszerágazat szereplőinek. A felügyeleti díjat bevallani május 31-éig, első részletét befizetni pedig július 31-éig kell. A díj az élelmiszerlánc-felügyleti szerv, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a kormányhivatalok bevétele lesz. A díj mértéke – bizonyos kedvezmények mellett – az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel, illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1 százaléka. Az Európai Unió több tagállamában is hasonló elvű általános díjfizetési kötelezettség terheli az élelmiszerlánc szereplőit. A felügyeleti díj célja – tudatja a közlemény -, hogy az élelmiszerlánc szereplői között arányosabb legyen a teherviselés. A díj ez évi bevezetése például a húságazat terheit is csökkenti. Míg ez az ágazat a múlt évben 3 milliárd forintot fizetett, addig a számítások szerint az új rendszerrel költségei a felére apadnak. A felügyeleti díj nem adó, nem a központi költségvetés bevétele lesz. A befolyó összeg az élelmiszerellenőrzés költségeit fogja fedezni, célzottan élelmiszerbiztonságra, élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos tevékenységekre, fejlesztésekre fordítható. A felügyeleti díj felhasználásáról az országos főállatorvos évente köteles beszámolni az Országgyűlésnek. A felügyeleti díj bevezetésével párhuzamosan az élelmiszerlánc felügyelet területéhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak rendszerét felülvizsgálja a vidékfejlesztési tárca. Ennek kapcsán a díjak összege és száma is csökken. Az élelmiszerlánc szereplői teljes körű regisztrációs rendszerének kiépítése új eszköz lehet a feketegazdaság elleni küzdelemben.