Jacques Diouf (képünkön) a Nikkei című japán gazdasági napilapban kifejtette, ha nem történik változás, a világ a vesztébe rohan, mert a nagy drágaság miatt világszerte újabb éhséglázadások törhetnek ki veszélyeztetve a gazdasági növekedéshez szükséges politikai stabilitást. „A következő években változatlanul magas árakra és nagy kilengésekre lehet számítani a mezőgazdasági nyersanyagok piacán, ha nem törődünk a nemzetközi mezőgazdasági rendszerben meglévő egyensúlytalanság strukturális okaival” – mondta a lapinterjúban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója. Diouf kitért arra is, hogy a spekuláció mellett a mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatások, valamint a vámok és egyéb korlátozások is fontos szerepet játszanak abban, hogy felborult a globális kereslet-kínálat megszokott rendje. Az így kialakult ellátási bizonytalanság a legszegényebbeket érinti a legsúlyosabban, növelvén a politikai instabilitást, és ezzel veszélyeztetve a világ békéjét és biztonságát. Hasonló szellemben nyilatkozott még hétfőn a francia államfő is abból az alkalomból, hogy Franciaország veszi át a legfejlettebb országok úgynevezett G20 csoportjának elnöki tisztségét. Nicolas Sarkozy feltette a kérdést, „ha a pénzpiacok szabályozásnak vannak alávetve, akkor az árupiacok miért nem?” A FAO nemrégiben tette közzé, hogy decemberben történelmi csúcsra emelkedtek a globális élelmiszerárak, és meghaladták a 2008. évi szintet, amikor a rendkívüli drágulás számos fejlődő országban váltott ki zavargásokat. A FAO úgynevezett globális élelmiszerár-indexe 214,7 pontra szökött fel az év utolsó hónapjában a novemberi 206,0 pontról, s ezzel meghaladta a 2008 júniusában beállított 213,5 pontos történelmi rekordot. A legnagyobb mértékben a gabonafélék és a növényi olajok drágultak, főként a rossz időjárás miatt. A gabonafélék, olajos magvak, tej-és hústermékek, cukor árának havi változását tükröző index sorban már a hatodik hónapja emelkedett.