A miniszter „Az erdők helye a vidékstratégiában – 2011. az Erdők Nemzetközi Éve” konferencián elmondta: a vidék és az erdőgazdálkodás jövőjét is olyan globális tényezők alakítják, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség megőrzése, a vízkészletek fenntartható kezelése, a növekvő népesség élelmiszerrel történő biztonságos ellátása. A kihívásokra a miniszter szerint csak az agrárkutatás támogatásával lehet hathatós válaszokat adni. Kifejtette: élő kapcsolatot kell kiépíteni a kutatás, az innováció és a gyakorlati alkalmazás között, az innovációnak, a kutatás-fejlesztésnek hangsúlyos szerepet kell kapnia a magyar vidék, és ezen belül az erdőgazdálkodás jövőjében. A kedvező jogi és politikai környezet kialakítása, valamint a szükséges pénzügyi források biztosítása valamint hatékony felhasználása közös felelősség – hangsúlyozta. Az erdők hasznosítása nemcsak a tulajdonosok magánügye, hanem elsőrendű közügy is – mutatott rá a vidékfejlesztési tárca vezetője. A fenntarthatóság elvének érvényesítése érdekében az erdőkre vonatkozó szabályozásnak egyrészt szigorúnak és következetesnek kell lennie, másrészt az államnak megfelelő eszközöket kell biztosítania e célok eléréséhez. Az Európai Unió olyan fejlesztési politikát kíván megvalósítani a következő költségvetési ciklusban, amely az új munkahelyek létrehozásával, a megújuló energiák alkalmazásával, a hatékony környezet- és természetvédelemmel, a biogazdálkodás térnyerésével sokkal zöldebb és élhetőbb vidéket teremt. A magyar nemzeti vidékstratégia az Európa 2000 stratégiához valamint az EU 2014 és 2020 közötti programfinanszírozási időszakához igazodva azt a célt szolgálja, hogy 2020-ig érezhető javulás legyen a vidék társadalmi és gazdasági életében. Ezeket a szempontokat is figyelembe vette a minisztérium, amikor az erdők védelmére, az erdőgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó irányokat a nemzeti vidékstratégiában meghatározta, és a részleteket a nemzeti erdőprogramban kidolgozta. Ez a program az erdők állapotának javítását, az erdőterületek arányának növelését, erdő célú hasznosítását és az erdőgazdálkodás hatékonyabbá tételét szolgálja – ismertette a miniszter. A program egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vidék fellendítése érdekében új munkahelyek jöjjenek létre. Nagy kézimunkaigénye miatt a kertészet mellett az erdőgazdálkodás az egyik legjelentősebb ágazat a vidéki munkahelyteremtésben. Jelenleg mintegy százezer ember megélhetéséhez járul hozzá az erdőgazdálkodás. Az idei évtől már nemcsak az állami, hanem a magántulajdonú erdők is részt vesznek a közmunkaprogramban, ezt az új lehetőséget szeretnék fenntartani és bővíteni. Az erdészeti közmunkaprogramban 2010-ben 2.800, 2011-ben 3.000 közmunkás dolgozott. Továbbra is cél az erdővel borított területek növelése, elsősorban a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek erdősítésével. Ezért fel kell gyorsítani az erdőtelepítéseket, hogy az erdők által borított terület aránya mielőbb 20-ról 27 százalékra bővüljön, ami 700 ezer hektárt jelent. Az erdőtelepítések egyik fontos színtere az Alföld, ahol eleve alacsonyabb az erdősűrűség és óriási a munkanélküliség is. Az erdőgazdálkodás a miniszter szerint az ország energiafüggésének csökkentéséhez is jelentős mértékben hozzá tud járulni, amint az önkormányzatokkal együttműködésben megvalósulnak az erdei biomasszára alapozott kis- és közepes teljesítményű hőerőművek. Az erdőgazdálkodás fenntarthatóságát a körzeti erdőtelepítés és az erdészeti monitoring rendszer működtetése garantálja. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az erdészeti kutatási programok nagyon fontosak, amelyeket a jövőben lehetőség szerint bővíteni kell. Az illegális fakitermelésről szólva elmondta: a lopások visszaszorítása érdekében nem halogatható tovább a faanyag nyomonkövetésére alkalmas eredetigazolási rendszer bevezetése, az erdővédelmi szolgálat felállításának előkészítése és az együttműködés erősítése az érintett hatóságok között.  Az erdőgazdálkodás kiegyensúlyozott működéséhez erős hazai piacokra, eredményes, versenyképes erdőgazdálkodásra és faiparra van szükség ezért elengedhetetlen az erdészeti termékláncok ösztönzése és a tudatos vásárló program kiterjesztése az erdészeti és faipari termékekre is – mondta a miniszter. Bár az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban szinte kivétel nélkül megjelenik minden olyan erdészeti tevékenység, amit a vonatkozó uniós tanácsi rendelet lehetőségként felkínál, mind az erdőgazdálkodók, mind a kérelmeket kezelő szervek még gyakorlatlanok az erdészeti jogcímek kezelésében. „Nem vigasztal bennünket, hogy az uniós erdészeti források felhasználásában a régi tagországok sem állnak jobban” – mondta a miniszter. Mivel az erdőgazdálkodás speciális, nagyon sok részletében eltér a mezőgazdasági tevékenységtől, tovább kell csiszolni a támogatási módszereket, eljárásokat, illetve a program végéig tovább kell bővíteni a támogatási lehetőségeket. A miniszter fontosnak nevezte a fiatal erdő ápolási jogcím megnyitását, ami közel százezer hektáron ápolások, tisztítások, nyesések elvégzésével mintegy hatezer embernek nyújt majd munkát. Az a programmódosító javaslat, amely elfogadása esetén megindíthatja a magánerdőkben a Natura 2000 területeken folytatott erdőgazdálkodás támogatását, már Brüsszelben van. A programmódosítás egységár emelést is tartalmaz, ezért sokkal vonzóbbá válhatnak a környezetvédelmi vagy kárelhárítási feladatok – mondta a miniszter.