Az Alkotmánybíróság (Ab) közölte határozatát, amely szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése. Az Ab közlése szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mert múltbeli időponthoz, a 2006-os támogatási év adataihoz köti az új támogatási jogosultság egy részét – húzza alá az indoklás.

MOSZ

Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: a MOSZ véleménye szerint a taláros testület határozata „ellentmondásos és izzadtságszagú”. A MOSZ titkára szerint ugyanis az Alkotmánybíróság megismétli Sólyom László köztársasági elnök, az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos kifogásait. Filipsz László úgy vélte, ezért nem kellett volna másfél évig várnia a döntéssel az Alkotmánybíróságnak. A MOSZ titkára közölte: az általa képviselt szervezet azokkal az alkotmánybírókkal ért egyet, akik különvéleményüket fogalmazták meg a határozattal kapcsolatban. Példaként említette Kiss László véleményét, aki – Filipsz László szerint – azt kifogásolta a döntésben, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálta az uniós jogszabályokat, és az alkotmánybíró szerint félő, hogy ez esetleg gyakorlattá válik.

Magosz

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke viszont a döntésre úgy reagált: győzött a jog és győzött az igazság, az emberek jól jártak, a spekulánsok pedig kiszorultak a piacról. Rámutatott: a Magosz az első pillanattól kezdve egyértelművé tette, hogy ez a törvény sérti a jogbiztonság és a tulajdonos tulajdona feletti rendelkezésének jogát. Ez a jogszabály ellentétes az európai törekvésekkel is. Gazdálkodási szempontból pedig csak egy szűk csoportot tesz kedvezményezetté, nevezetesen: a nagy, tőkeerős vállalkozásokat. Ez pedig ellene hat a vidék fejlődésének. „Nekünk az volt az álláspontunk és ma is az, hogy a tulajdonosnak a tulajdona feletti rendelkezési jogát nem lehet megkérdőjelezni, különösen oly módon nem, hogy ezt visszamenőleges hatállyal próbálja valaki törvényi úton véghezvinni.” – fogalmazott a Magosz elnöke.

Országgyűlés

Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről szóló törvényt az Országgyűlés 2008 októberében fogadta el. A Single Payment Scheme (SPS), magyarul összevont gazdaságtámogatási rendszerben a támogatási jogosultság és a
termelés elválik egymástól. Így a támogatási jogosultság, mint vagyoni értékű jog a termőföldtől függetlenül önállóan is forgalomképessé válik. Az áttérés szükségességét az akkori kormány azzal indokolta, hogy a magyar gazdák közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek, mint a régi tagállamokban gazdálkodók.

Magyar Agrárkamara

A Magyar Agrárkamara támogatta, hogy a magyar mezőgazdaságban 2009 elején átálljanak az SPS jövedelemtámogatási rendszerre, az érdekképviseletek közül egyedül a Magosz jelezte, hogy korainak tartja az időpontot. Jakab István már akkor kifejtette: nem támogatják a bevezetést, mert Magyarországon nincs egységes föld- és földhasználati nyilvántartás, rendezetlen a birtokszerkezet és az üzemi struktúra. Hozzátette: az Európai Unió régi tagállamaiban a jelenleg működő és az SPS-hez hasonló kifizetési rendszer nem működött jól. A Magosz a köztársasági elnököt is kérte, hogy ne írja alá a törvényt.

Fidesz

A Fidesz azzal érvelt, hogy a kormány a hozzá közel álló tsz-lobbi vagyonfelhalmozásának elősegítésére akarja bevezetni az SPS-rendszert. A jogszabályt Sólyom László 2008 novemberében az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollra küldte. A kérdéskörrel 2009 februárja óta foglalkozott az Ab, eddig azért nem született döntés, mert nem sikerült többségi álláspontot kialakítani. Az Alkotmánybíróság lassúsága miatt viszont a jogszabályt támogató agrárszervezetek tiltakoztak. 2009 novemberében 17 agrárszervezet szervezésében 250-300 gazdálkodó demonstrált az Alkotmánybíróság épülete előtt, mielőbbi döntést sürgetve a törvényről. A résztvevők dohányt égettek az épület előtt, kecskét, szamarat vittek a helyszínre, valamint egy lajhárbábut, a lassúság szimbolizálására.