Az unió jövő évi büdzséjének tervezetében a tagállami kormányokat képviselő Tanács és az Európai Parlament nem tudott eddig megállapodni. A Tanácson belül úgy döntöttek, hogy jövőre a kiadások legfeljebb 2,9 százalékkal haladhatják meg az idei szintet. A parlament ennél nagyvonalúbb emelést szeretne, de a kormányok egy része – David Cameron brit miniszterelnök vezetésével – a leghatározottabban elutasítja azt, hogy amikor a válság miatt az egyes országokban takarékoskodnak, akkor az unióban jelentősen növeljék a költekezést. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke viszont azzal érvel, hogy az uniós költségvetési előirányzatok nem öncélúak, hanem a jövőbe – a válságból való kilábalás eredményeinek tartóssá tételébe – való befektetésnek tekintendőek, hiszen olyan célokat támogatnak, mint például az oktatás, a kutatás fejlesztése, a „zöld energia” hasznosítása. Az uniós költségvetésről folytatott keddi EP-vitához több magyar képviselő hozzászólt. A néppárti Surján László arról beszélt, hogy „nem lehet hétéves költségvetés gúzsába kötve reagálni egy gyorsan változó világ kihívásaira”, de – folytatta – nem lehet felrúgni azokat az európai alapelveket sem, melyek szerint a véleménykülönbségeket nyílt vitában, kompromisszummal kell megoldani. „Elfogadhatatlan, hogy legyenek államok, amelyek nem hajlandóak tárgyalni sem” – jelentette ki. „Mi itt a polgárokat képviseljük, és nem tudunk a szemükbe nézni azzal, hogy újra meg újra gyönyörű blöfföket tárunk eléjük – 2020-as program, lisszaboni program -, és nincs a megvalósításához eszköz” – fogalmazott Surján László. A szocialista Herczog Edit azt mondta, hogy „a parlament nem fog olyan alkuba belemenni, amely az unió közös politikáit veszélybe sodorja”. Emlékeztetett arra, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében idén először egyenlő döntési jogot kapott a Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács az EU jövő évi költségvetéséről. Ha idén nem születik döntés, akkor a 2011-es év ideiglenes költségvetéssel indul, a következő évben minden hónapra a 2010-es éves költségvetés egy tizenketted része jut, így néhány EU-s intézmény csak vegetálhat majd. További következmény, hogy a magyar elnökségre marad a végleges költségvetés elfogadása, ami veszélyezteti az elnökségi program teljes körű végrehajtását is. Herczog Edit szerint az EP nem engedheti, hogy „kiéheztessenek” olyan, növekedést és versenyképességet biztosító uniós politikákat, amelyekről korábban közösségi döntés született. A jobbikos Morvai Krisztina ugyanakkor azt emelte ki, hogy a Tanács nemzetállamokat képvisel, „bármi maradt is a nemzetállamok szuverenitásából és függetlenségéből a Lisszaboni Szerződés után”. „Nemzetek nevében lép fel, amelyek kormányait választják” – mondta. A konzervatívok padsoraiban ülő Bokros Lajos szerint a felelősség mindkét oldalt terheli. A Parlamentnek nincs ahhoz ereje, hogy olyan politikai kötelezettségvállalásokra kényszerítse a kormányokat, amelyeket azok nem képesek vagy bármilyen okból nem hajlandóak a válság közepette vállalni – fejtette ki. A Parlament ezért azzal tudna kompromisszumot kiharcolni, hogy nem erőltet olyan politikai nyilatkozatot a Tanácsra, ami jelenleg több kulcsfontosságú államnak elfogadhatatlan – vélekedett Bokros Lajos.