Ezt mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, ahol bemutatták az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) nemrégiben kiadott, a szélsőséges éghajlati események kockázatáról és kezeléséről szóló jelentését. Ez kiemeli, hogy az éghajlati katasztrófákból jelentős gazdasági veszteség származik, és a veszélyforrások kezelésére fel kell készülni. Az államtitkár beszélt arról is, hogy Magyarország a Kyotói Egyezményt túlteljesítette, és az a mostani durbani éghajlat-változási konferencián azt a javaslatot tette, a kvóták legyenek továbbvihetők, de az értékesítésükből befolyó pénzt csak zöld beruházásra lehessen fordítani. Az Európai Bizottság a javaslatot felkarolta – tette hozzá Bencsik János, aki elmondta azt is, hogy készül a nemzeti alkalmazkodási stratégia, továbbá a dekarbonizációs útiterv is. A tájékoztatón Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője kiemelte a jelentésből azt, hogy a meleg napok száma folyamatosan növekszik, és ennek ellenpólusaként csökken a hideg napok száma. Ehhez kapcsolódva Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke arról is beszélt, hogy a nyári hűtés hamarosan több energiába kerül, mint a téli fűtés. Haszpra László, az MTA meteorológiai tudományos bizottságának elnöke bemutatta az ICOS rendszert, amely jövőre kezdi meg működését. A rendszer egész Európában folyamatosan méri az üvegházhatású gázokat. Bencsik János, arra az újságírói kérdésre, hogy lemondása hol tart, az válaszolta, hogy amíg a miniszterelnök és a köztársasági elnök nem dönt, az érveiről nem beszél. Ennek ellenére azt fejtegette, hogy miképpen lehetne az energiatermelés költségét, az energia árát és a fenntarthatóságot szinkronba hozni.