Vancsura József a szövetség elnökségi ülését megelőző sajtótájékoztatón megjegyezte: az elmúlt negyven évben nem volt arra példa, hogy tavasszal ne lenne harmat a földeken. Emlékeztetett: az őszi csapadékszegénység már mutatta, hogy az őszi kalászos növények kelésével is gond lesz, jelenleg a több mint egymillió hektárnyi őszi vetés ötven százalékát veszélyezteti a szárazság. A repce nagy része ki sem kelt. A háromezer tagot számláló, a magyar gabonaterület körülbelül felét integráló GOSZ elnöke kitért arra, hogy mintegy másfél millió hektáron a korai vetésű növények – például a cukorrépa, mák, borsó – kelése van veszélyben. A kormányhivatalok földművelési igazgatóságának március 26-ai adatai szerint 2012-ben a kukorica tervezett vetésterülete egymillió 262 ezer, a napraforgóé 611 hektár. Mindkettő bizonyosan több lesz, miután a mintegy 250 ezer hektárnyi repceültetvény mindössze 70 ezer hektáron kelt ki, és 35-40 ezer hektáron mondható jó minőségűnek. A maradék területre várhatóan kukorica és napraforgó kerül – mondta a tájékoztatón Obreczán Ferenc (Fidesz) országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja.