A közlemény szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai norvég kutatókkal a föld hőjét és a biomasszát együtt hasznosító minierőművek kutatásába, fejlesztésébe fogtak már tavaly áprilisban és 2011 áprilisáig dolgoznak a projekten. Most azt vizsgálják, mennyire pótolhatják ezek a létesítmények az egyre fogyó földgáz- és kőolajkészletet, illetve mennyire csökkenthető velük Magyarország energiafüggősége. A magyarok és két norvég kutatóintézet (a Trondheimi Egyetem és a Norvég Geotechnikai Intézet) munkatársainak tervei szerint a talajvizes kutak a hőszivattyús technológiával a minierőműként működhetnének egy biomassza-kazánnal kombinálva. Egy ilyen továbbfejlesztésre alkalmas prototípus már működik is Sülysápon. Az előzetes elemzések már most azt mutatják, hogy a jövőben gyártott termékek piac- és versenyképesek lesznek, így a projekt gazdasági értelemben is fenntarthatóvá válik. Erre enged következtetni az ipari partnerek fokozott érdeklődése is. Ha sikerülne az alternatív forrásokat jobban bekapcsolni a magyarországi energiatermelésbe, nem csak csökkenne a fosszilis energiahordozók terén kialakult több, mint 80 százalékos importfüggőségünk, hanem élénkülne a gazdaság, csökkenne a munkanélküliek száma, javulna a termőföldek kihasználtsága, ami a vidék népességmegtartó erejét is növelné – hívja fel a figyelmet közleményében a VÁTI. A projektet a VÁTI Nonprofit Kft. koordinálja, az anyagi feltételeket pedig az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus több mint ötszázmillió forintos támogatása teremtette meg.